1925. május 1-jén a honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját. Nagyszabású rendezvénysorozat 1944-ben volt utoljára, 1945-ben még megemlékeztek a hősök napjáról, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések.

A magyar hõsök emléknapjának eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethetõ vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hõseinek.

Bár 1945 után épp azzal a céllal jelölték ki május utolsó vasárnapjára a gyereknapot, hogy az "elhomályosítsa" a hősök napjának jellegét, az elmúlt években kiderült, hogy ez a két ünnep megfér egymás mellett - mondta Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke vasárnap Budapesten, a rákoskeresztúri

Újköztemetőben, a magyar katonahősök emlékművénél tartott megemlékezésen. 

Képgaléria

A volt miniszterelnök hozzátette: jó lenne, ha a különböző gyermekprogramok mellett a gyermekeknek azt is megemlítenék, hogy ez a nap mást is jelent.

Boross Péter azt mondta: "a múlt összes következtetését úgy kell levonjuk, hogy előre lássunk". Kiemelte továbbá, hogy "sorsunk néha furcsán alakul Európában". Úgy fogalmazott: "Néha nem vagyunk kedvencek. Mintha bűneinket felszoroznák, és erényeinkről egy szó se esik".

Hozzátette, a halottaink emlékének is tartozunk azzal, hogy ne bizonytalanodjunk el, ha az igazságot ki kell mondani. Boross Péter közölte: voltak bűnök, de levontuk a konzekvenciáit mindannak, amit elkövettek ebben az országban.

Orosz Zoltán vezérkarifőnök-helyettes felidézte: Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezte elsőként, majd az 1915-ben megalakult, a hősök emlékét megörökítő országos bizottság felhívásait követően 1917-ben törvény írta elő a katonaáldozatok emlékének méltó megőrzését.

Örömtelinek nevezte, hogy a magyar hősöknek a 2001 óta ismét törvényben rögzített emléknapját nemcsak a mai Magyar Honvédség és a fegyveres testületek érzik a maguk ünnepének, hanem önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek és egyre nagyobb számban magánszemélyek is.

A vezérkarifőnök-helyettes kiemelte: a rákoskeresztúri köztemető egykor sok tízezer katona végső nyughelye volt, ám többségük sírját "bűnös politikai akarat felszámolta". A kegyeleti bizottság által 2001-ben emelt emlékkő azonban mindannyiunkat emlékeztet arra a tiszteletre, amelyet ők és minden sorstársuk megérdemel - tette hozzá Orosz Zoltán.

A hősök emlékművénél Boross Péteren és Orosz Zoltánon kívül koszorút helyezett el többek között Kun Szabó István dandártábornok, a budapesti helyőrség dandár parancsnoka, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, Áder János köztársasági elnök nevében Szegő László szárnysegéd, valamint Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke.

Hende: a hadisírok és a veszteség-nyilvántartások rendbetételén is dolgoznak 

A korábbi időszakok elmaradásait pótolva a kormány új szemlélettel, új szabályozással cselekvésbe kezdett mind a hadisírgondozás, mind az elesett katonák nyilvántartásának rendbetétele érdekében - erről Hende Csaba honvédelmi miniszter beszélt vasárnap a budapesti Hősök terén, a hősök napján tartott megemlékezésen.

Hende Csaba elmondta, hogy - mint más területeken - a hadisírgondozásban is azt tapasztalták, "a magyar állam korábban nem volt képes teljesíteni hivatását". Hozzátette, hogy a kormány felismerte: cselekvésre van szükség, hogy visszaadják hőseinknek az őket megillető tiszteletet.

Közlése szerint ennek érdekében együttműködési megállapodásokat kötöttek számos, a hadisírgondozásban érintett szervezettel, továbbá megerősítették nemzetközi kapcsolataikat, amelyek közül különösen Oroszország irányába sikerült nagy előrelépést elérni.

A tárcavezető kiemelte, hogy 2012. január 1-jén hatályba lépett a temetkezési törvény módosítása, amely biztosítja a Magyarország területén található magyar hadisírok védelmét és nyilvántartását.

Idén márciusban elindult az országos hadisír-felmérési program is, amelynek eredményeként az önkormányzatok közreműködésével teljes képet kaptak a magyarországi hadisírokról és hősi emlékművekről. "A továbbiakban nem épülhet büntetlenül bevásárlóközpont, parkoló hősi halottak sírja fölé" - szögezte le Hende Csaba.

A miniszter beszélt továbbá arról, hogy 2010 októberétől, amióta közvetlenül a minisztérium szervezetén belül működik a hadisírgondozás, számos helyen újítottak föl hadisírokat és katonai temetőket.

Az első világháború centenáriumára történő felkészülés keretében pedig a tárca elkészítette azt a hosszú távú tervet is, amellyel megújulnak az első világháborús katonai temetők és hadisírok a Kárpát-medencében. Kiemelte, hogy belekezdtek az "egyik legnagyobb adósság" rendezésébe is: az első világháború veszteségadatainak feldolgozásába és nyilvánosságra hozatalába.

Hende Csaba úgy fogalmazott: "a létező szocialista diktatúra idején a Hadtörténeti Intézet egyik ostoba és gonosz parancsnoka elégette a rendelkezésre álló teljes nyilvántartást, mondván, az imperialista háború halottaival nem kell foglalkozni".

A tárcavezető elmondta, hogy a monarchia dualista rendszerében Bécsben megőrzött, teljesnek mondható anyag digitalizálását megkezdték, s azt - anyagi lehetőségeikhez mérten - előreláthatóan 2016-ra közzé is teszik.

Kitért arra is, hogy folyamatosan bővítik a www.hadisir.hu honlapot is, amelyen már a második világháborúban hősi halált halt 76 ezer katona és munkaszolgálatos adatai is elérhetők. A honlapnak másfél éves működése óta nagyjából százezer látogatója volt, és sok ezren kaptak információt elesett hozzátartozóikról - hangsúlyozta a miniszter.

A honvédelmi tárca vezetője hangsúlyozta: "ma a magyar hősökre emlékezünk. Azokra, akik alapításától fogva fegyverrel szolgálták ezt a nemzetet és ezt a hazát. Azokra, akik szembeszálltak az ellenséggel, és vállalták a halálos veszélyt, hogy mindazok, akiket oltalmaznak, élhessenek."

A megemlékezésen részt vett és az ismeretlen katona sírjánál koszorút helyezett el többek között Hende Csaba, Benkő Tibor vezérkari főnök, Áder János államfő nevében Szegő László, a köztársasági elnök szárnysegédje, a parlamenti pártok képviselői, köztük Papcsák Ferenc (Fidesz), Zugló polgármestere, Simicskó István (KDNP), Steiner Pál és Demeter Márta (MSZP), Jámbor Nándor (Jobbik), valamint Csomós Miklós főpolgármester-helyettes, Boross Péter a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke és Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke.

Hősi parcellát avattak újra Hódmezővásárhelyen

A második világháborúban elhunytak tiszteletére hősi parcellát avattak újra Hódmezővásárhelyen, a Kincses temetőben vasárnap, a magyar hősök emléknapján.

Almási István (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta: a két világháborúban a Hódmezővásárhelyről besorozott katonák a legnehezebb frontszolgálatba, ütközetekbe kerültek. Az 1941-es népszámlálás adatai szerint 61 ezres város több mint kétezer lakosa veszett oda a második világháborúban, a harcok befejeződése után is sok százan haltak meg fogolytáborokban, büntetőlágerekben közölte a politikus.

"Sosem szabad elfelednünk hősi halottainkat, azokat, akik valahol otthonuktól távol lelték halálukat, s azokat sem, akik itt, a Kincses temető hősi parcellájában leltek örök nyugodalomra"

fogalmazott a polgármester.

A hódmezővásárhelyi Kincses temetőben a második világháború első helybéli hősi halottját, Imre Pál szakaszvezetőt 1941-ben temették el.

A Délvidék visszacsatolása során életét vesztő katonát egykor tízezren kísérték el utolsó útjára. A hősi parcellában ezt követően még több tucatnyi honvéd lelt örök nyugalomra, többségük a város körüli 1944-es harcok során halt meg.

A hadisírok 1945 után méltatlan állapotba kerültek. A Történelmi Vitézi Rend helyi tagozata hat éve fogott hozzá felkutatásukhoz és rendbehozatalukhoz. A sírfelújítási programba tavaly bekapcsolódott a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandára a helyi alakulat katonái szabadidejükben, majd a parancsnokság támogatásával végezték a területrendezést és a parcella megújítását , a Honvédelmi Minisztérium és a hódmezővásárhelyi önkormányzat.

A magyar hősök emléknapjára csaknem félszáz, második világháborús hadisírt állítottak helyre, az ünnepségen pedig összesen 64 sírt szenteltek újra.

Az emléknap eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek. A jogszabály kimondta, hogy megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni a nemzet hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét.

1925. május 1-jén a honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját. Nagyszabású rendezvénysorozat 1944-ben volt utoljára, 1945-ben még megemlékeztek a hősök napjáról, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések.

Az első és a második világháború hőseiről Magyarországon 1989. május 29-én emlékeztek meg ismét nyilvánosan Szekszárdon. Az első állami rendezvényt 1990-ben tartották meg. A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvény ismét a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját.

Forrás: MTI | 2013. május 26. vasárnap 10:30 |