Emlékezz, hogy szeretlek!
Miután
a földrengés véget ért, az egyik mentőosztag egy fiatalasszony házához
ért, ahol a repedéseken keresztül látni lehetett annak holttestét. Az
asszony teste egy furcsa térdelő pozícióban volt, mintha imádkozott
volna. Törzse előredőlt és két kezével valamilyen tárgyra támaszkodott. A
ház az asszony hátára és fejére omlott.
Nagy nehézségek árán a mentőosztag vezetője
átnyúlt kezével a keskeny nyíláson, és próbálta elérni az asszony
testét. Azt remélte, hogy talán még mindig életben találja. Viszont a
hideg, merev test ennek az ellenkezőjéről árulkodott.
Az osztag majdnem tovább is állt, a következő romokba dőlt ház
irányába tartva. De valamilyen oknál fogva az osztagvezetőnek az az
ellenállhatatlan érzése támadt, hogy vissza kell menniük a holt asszony
házához. Ismételten letérdelt és kezeivel benyúlt a keskeny résen,
hogy
megtapogassa az asszony teste alatt levő kevés helyet. Hirtelen izgatottan felkiáltott:
- Egy gyermek! Egy gyermeket találtam! Közös erőfeszítéssel az osztag
tagjai óvatosan egyenként elmozdították a romokat a halott asszony
körül. Egy virágos takaróba göngyölt, 3 hónapos kisfiú feküdt az
édesanyja holtteste alatt.
Nyilvánvalóan az asszony a lehető legnagyobb áldozatot hozta meg, hogy
fiát megmentse. Háza összeomlásakor saját testével védte meg fiát.
Amikor az osztagvezető karjaiba vette, a kisfiú még mindig békésen
aludt.
A mentőorvos is gyorsan ott termett, hogy megvizsgálja a kisfiút.
Mikor a takarót szétnyitotta, egy mobiltelefont talált benne egy SMS
üzenettel a képernyőjén: "Ha ezt túléled, emlékezz arra, hogy
szeretlek.” A jelenlévők a telefont kézről kézre adták és egymás után
fakadtak könnyekre. “Ha ezt túléled, emlékezz, hogy szeretlek.” Ez egy
anya gyermeke iránti szeretete!
Egy igaz történet, a Japánt megrázó földrengés során történt…
Kommentáld!