Megkezdődött a református Doktorok Kollégiumának éves közgyűlése Révkomáromban
Megkezdődött a Magyarországi Református Egyház
tudományos testületének, az úgynevezett Doktorok Kollégiumának az éves
közgyűlése a révkomáromi Selye János Egyetem (SJE) központi épületében
kedden.
A
plenáris ülés Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház
püspöke által szolgáltatott, nyitó áhítattal kezdődött, majd Molnár
János, a SJE dékánja üdvözölte a résztvevőket. A dékán a szlovák
kormánynak az egyetem főiskolává való leminősítési terveire utalva
kiemelte: fontosnak és megtisztelőnek tartja, hogy a Doktorok Kollégiuma
plenáris ülésének ezekben az időkben a Selye János egyetem adhat
otthont.
A plenáris ülés első előadásait követően Kádár Zsolt, a
Doktorok Kollégiumának főtitkára az MTI-nek nyilatkozva azt mondta:
nagyon nagy jelentőségű dolog az, hogy a jelenlegi történelmi és
politikai helyzetben lehetőség nyílik arra, hogy bár Szlovákiában, mégis
magyar területen, a Selye János Egyetemen tarthatják meg közgyűlésüket.
Rámutatott: szervezetük ilyen módon is szolidaritást akar vállalni a
leminősítéssel fenyegetett egyetlen szlovákiai magyar egyetemmel.
-Már
jelenlétünk puszta tényével is támogatni akarjuk azt a nagyon fontos
dolgot, hogy a szlovákiai magyarság egyeteme egyetem maradjon - fejtette
ki Kádár Zsolt. Hozzátette: nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a
Selye János Egyetem kiindulópontja a teológiai képzés volt, és ezt a
„privilégiumot” féltve kell őrizni.
A Doktorok Kollégiumának
főtitkára a közgyűlés programját ismertetve elmondta: négy nap alatt
több mint 150 nívós előadás hangzik el, amelyek később írásban is
megjelennek a szervezet szakfolyóiratában. Az előadások témáit az
aktuális évfordulókról való megemlékezés jegyében válogatta a
szervezet.
-A plenáris ülésen és a szekciók ülésein az egyik
központi témaként a magyar egyháztörténet olyan jelentős képviselői
jelennek meg, mint Bod Péter és Huszár Gál - fejtette ki Kádár Zsolt.
A
közgyűlés keddi programjának keretén belül Duray Miklós felvidéki
magyar közíró és politikus rendhagyó - a nyelvhasználatot érintő -
előadására is sor került. A témát ismertetve Duray hangsúlyozta: komoly
szemléletbeli különbségekre ad okot az a sajnos gyakori eset, amikor a
közhasználatban egyes kifejezéseket rosszul ágyaznak a
szövegkörnyezetükbe. -Téves például szlovákiai magyarként Magyarországra
az anyaország kifejezést használni. Ezt esetleg egy emigráns tehetné
meg. De a mi esetünkben helytelen, hiszen senki sem látott még olyat,
hogy valaki úgy vált volna anyává, hogy levágták a lábát - mutatott rá a
felvidéki magyar közíró.
MTI/Magyar Kurír
Kommentáld!