Jelenleg úgy néz ki, már csak tíz évünk maradt - a klímaváltozásról szóló ENSZ-jelentés kiadása óta tucat számra jelentek meg hírek ilyen szalagcímmel. Az emberiségnek tíz éve maradt arra, hogy megállítsa azt a most még visszafordítható folyamatot, amely az 1800-as évek óta egy fok melegedést hozott az átlaghőmérsékletben.
2015-ben köttetett meg a párizsi klímaegyezmény, amelyben közel 190 ország vállalta, hogy kettő Celsius fok alatt tartja a globális felmelegedés mértékét –mondta Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára az M1 Világ című műsorában.
Hozzátette: már a másfél fokos vállalás is igen magas volt, most vagyunk az egy foknál, tehát az ipari forradalom előtti állapothoz képest egy egyfokos melegedés történt, de úgy tűnik, ennek is komoly következményei vannak.
Hétköznapi természeti katasztrófák
A mai ember számára, már-már hétköznapivá vált, hogy olyan katasztrófákról szóló híreket olvas, mint az árvíz, vízhiány, tűzvész, szárazság, földrengés, korallzátonyok kipusztulása, tengerszint emelkedés, fajok kipusztulása, éhínség. Ez nagy baj – hangzott el a műsorban. Bár természeti csapások régen is történtek világszerte, de nem ilyen gyakorisággal.
A világ károsanyag-kibocsátása a levegő szennyezéséhez, a fogyasztói társadalom pazarlása, a töménytelen mennyiségű szemét, különösen a műanyag és a veszélyes hulladék halmozása a vizek szennyezéséhez, és mindezek együttesen az átlaghőmérséklet emelkedéséhez vezetnek. Ez pedig az éhínség, szegénység és a súlyos természeti katasztrófák megjelenésén keresztül köszön vissza ránk. Az ENSZ-jelentés tudományos kutatásokkal bizonyítja, hogy ez a folyamat visszafordítható és megállítható, ha 1,5 fok alatt tarjuk az átlaghőmérséklet emelkedését.
A politikai akarat még hiányzik
Bartholy kifejtette: a fizikai törvények és a kémiai folyamatok oldaláról bebizonyítja a jelentés, hogy lehetséges a másfél fok, most már csak a politikai akarat hiányzik. Az, hogy az emberek, a kormányok megmondják, hogy meg akarják állítani a felmelegedést, amihez vállalásokat is teszünk és azokat véghez szeretnénk vinni – mondta az egyetemi tanár.
A változtatás tehát nem lehetetlen, de országok közötti együttműködést és sok kompromisszumot igényel, és persze anyagi ráfordítást is. De vajon mi kerül többe, a megelőzés, vagy egy esetleg bekövetkező katasztrófa?
Alternatív lehetőségek is vannak
Az egyetemi tanár szerint a jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy nincs sok időnk. Azonnali lépésekre van szükség és azoknak nagyon intenzívnek kell lenniük. Elmondta, ennek természetesen költségei vannak, de összehasonlíthatatlanul nagyobb a költsége annak, ha nem lépünk.
Az ENSZ jelentés felhívja a politikai döntéshozók figyelmét az alternatív energiaforrások minél szélesebb körű bevezetésére, de arra is kitér, hogy ezekben a kérdésekben egyénileg is sokat változtathatunk: például a szeméttermelés csökkentésével, az árucikkek és az energiafogyasztás visszaszorításával, a tömegközlekedés használatával,vagy húsfogyasztásunk mérséklésével.
Kommentáld!