A csokoládé fogyasztása nagy mennyiségben kimondottan káros, de mértékkel az egészségünket szolgálja.

Szerző :Ferenczy Mária

Magyarországon évente és fejenként körülbelül 3,2 kilogramm csokoládé fogy el, amivel még a felét sem érjük el az Európai Unió 6,5 kg-os értékének, nem is beszélve a nagy csokikedvelő nemzetek, például Svájc, Németország vagy Anglia éves 10-11 kilogrammjáról. Kedveltség szempontjából nálunk továbbra is a tejcsokoládé vezet, a Magyar Édességgyártók Szövetségének múlt évi felmérésében 54 százaléknak volt ez a kedvence, amit az étcsokoládé 27 és a fehér csokoládé 19 százalékkal követett.

A csokoládéhoz számos legenda és néhány újabb keletű tévhit is kapcsolódik. Míg sokan az elhízás egyik fő felelősét látják benne, mások a magas antioxidáns-tartalma miatt a vörösborhoz hasonlítják. 

Nem ördögtől való

Antal Emese dietetikus-szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint a csokoládé helyet kaphat a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozásban, és mértékkel fogyasztva valóban lehetnek pozitív hatásai az egészségre. „Több kutatás is arra mutatott rá az elmúlt években, hogy a rendszeres, de kismértékű csokoládéfogyasztás jótékony hatással van a szív- és az érrendszer állapotára, sőt egyes szakértők szerint védőhatást fejthet ki az érelmeszesedés vagy a stroke (agyvérzés) ellen. Mindez a csokoládé antioxidáns hatású vegyületeinek köszönhető, amelyekből annál többet találunk egy táblában, minél nagyobb a kakaótartalma. A pozitív hatások azonban még a tejcsokoládé fogyasztásakor is kimutathatók – erről egy idei tanulmány számolt be –, amit a tejből származó kalciumnak és zsírsavaknak, nem pedig az antioxidánsoknak tulajdonítanak” – ismerteti a szakértő.

Egészségünkre válik

Egy 2011-es metaanalízisben több mint 110 000 ember adatait tekintették át, és úgy találták, hogy a rendszeresen, kis mennyiségben fogyasztott csokoládé jelentős mértékben, akár 37 százalékkal is csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek megjelenésének esélyét, és az agyvérzés (stroke) kockázatát is 29 százalékkal mérsékli. Érdekes összefüggést találtak a cukorbetegséggel is: a csokifogyasztók esélye a betegség kialakulására közel egyharmadával kevesebb, mint akik nem szeretik a csokoládét.

„A kutatók eredményei figyelemre méltók, és ezek alapján kijelenthetjük, hogy a jó minőségű csokoládé és a vele készült élelmiszerek a kiegyensúlyozott étrend részei lehetnek – folytatja Antal Emese. Azt viszont érdemes figyelembe venni, hogy a csokoládé energiatartalma elég magas, 10 grammban nagyjából 54 kcal (227 kJ), így nagyobb mennyiség rendszeres fogyasztása a megfelelő fizikai aktivitás nélkül túlsúlyhoz, majd elhízáshoz vezethet” – figyelmeztet a dietetikus.

Tévhitek a csoki körül

Bár a legújabb eredmények inkább a csokoládé pozitív hatásaira mutatnak rá, számos tévhit alakult ki körülötte. Ilyen például az, hogy fogyasztása növeli a boldogsághormonnak is nevezett szerotonin szintjét. Kimutatható, hogy a depressziós vagy arra hajlamos emberek több csokit esznek, de eddig nem sikerült meggyőző tudományos bizonyítékot találni arra, hogy valóban lenne ilyen hatása.

Sokan örülhetnek viszont annak, hogy a pattanások kialakulása sem köthető közvetlenül az édesség fogyasztásához, hiszen ezt sem sikerült még a tudomány eszközeivel alátámasztani. A pattanások megjelenése a bőr fokozott faggyútermelésének köszönhető, és ezt sokkal erősebben befolyásolja a bőrtípus, a hormonháztartás és a bőrápolás, mint a csokoládé vagy a zsíros ételek fogyasztása.

A leggyakrabban azonban azzal a tévhittel találkozunk, hogy a csokoládétól elromlanak a fogak. A fogszuvasodás összetett folyamat, amelyben döntő szerepet játszik a szájüregben élő Streptococcus mutans nevű baktérium, amely a szénhidrátokból savat képezve bontja meg a fogzománcot. Károsító tevékenysége ellen a legjobb védekezés azonban nem a cukor vagy a csokoládé kerülése, hanem a rendszeres és alapos fogmosás, amely eltávolítja a fogak felszínére rakódott lepedéket, megszüntetve így a kedvező körülményeket a fognyüvő baktérium számára.

Miből áll a csokoládé?

A csokoládé fő összetevői a kakaópor, a kakaóvaj és a cukor, tejcsokoládéban a tejpor. A fehér csokoládéban nincs kakaópor, ezért nem is minősíthető igazi csokoládénak. Mit érdemes tudni a kakaóvajról és a kakaóporról?

Kakaóvaj

A kakaóvaj halványsárga színű, csokoládéízű és -illatú zsiradék. Nagy mennyiségben tartalmaz telítetlen zsírsavakat (több mint egyharmada egyszeresen telítetlen zsírsav), ennek ellenére az egyik legstabilabb zsiradék, mivel sok természetes antioxidánst tartalmaz. Többek között a benne természetes formában előforduló E-vitaminnak is köszönheti, hogy akár 2–5 évig is eltartható. A csokoládén túl rengeteg kozmetikai készítményben megtalálható, de fontos gyógyszeripari alapanyag is. Érdekessége, hogy olvadáspontja 32–36˚C-fok, közel annyi, mint a testhőmérsékletünk, ezért olvad el olyan könnyen a szájban.

Kakaópor

A Magyar Élelmiszerkönyv meghatározása szerint kétféle kakaópor létezik. A zsírszegény kakaóporban a szárazanyag tömegére számítva kevesebb, mint 20 százalék kakaóvajat találunk. A normál kakaóporban ezzel szemben legalább 20 százalék a kakaóvaj tartalom, és maximum 9 százalék a víz. A gyártók sokszor jelölik még „holland” típusú kakaóporként terméküket, ezt az eljárást 1828-ban fejlesztette ki a holland Coenraad Johannes van Houten. Ő gyakorlatilag a ma ismert kakaóport találta fel, amikor az erősen savas kakaót lúgos anyagokkal kezelte.

Érdekességek a csokoládégyártásról

A csokoládéban a kakaó eredeti, keserű ízét a hozzáadott cukor és a vanília változtatja azzá a csokis ízzé, amit ismerünk.

A kakaóvaj aromája olyan erős, hogy a tejcsokoládékhoz a szagtalanított, deodorizált változatát használják, hogy ne nyomja el a tej ízét.

A krémes, lágyan olvadó csokoládét Phillipe Suchard és Rodolphe Lindt munkásságának köszönhetjük, akik még 1826-ban alapozták meg a technológiát.

A tejcsokoládé minimum 25 százalék kakaót tartalmaz, és tejporral, nem tejjel készül. A tejcsokoládét Daniel Peter és Henri Nestlé találta fel Svájcban, 1875-ben, amikor a csokoládéhoz hozzákeverték Nestlé találmányát, a tejport.

A fehér csokoládé nem tartalmaz kakaóport, csak kakaóvajból, cukorból és tejporból készítik.