A rákkal kapcsolatos negatív hiedelmek erősebbek, mint a daganatos betegségekkel kapcsolatos tudás.

Az OECD-országok átlaga szerint évente ezer emberből ketten halnak meg daganatos megbetegedésben, nálunk ennél is rosszabb a helyzet: Magyarországon ezer lakosból hárman nem élik túl a betegséget, amely a 65 év alattiakat is erősen sújtja.

A rák napjaink civilizációs betegsége – Részben igaz!

Dr. Cselik Zsolt, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Sugárterápiás Osztályának vezető főorvosa elmondta: a rosszindulatú daganatos megbetegedés mind a mai napig vezető halálok. 

Ma már sokkal kifinomultabb eszközök állnak rendelkezésre a diagnózis felállítására, és sokkal inkább része a rák a közbeszédnek, mint korábban volt, ezért is tűnhet gyakoribbnak. És bár a helytelen életmód, a légszennyezettség és más civilizációs tényezők növelhetik a betegség kialakulásának esélyét, szó sincs arról, hogy a rák korunk betegsége lenne. A túlélés esélye viszont jelentősen nagyobb ma, mint korábban volt.

A rák maga a halálos ítélet – Nem igaz!

Évekkel ezelőtt a daganatos betegségekre a magas halálozási arány volt jellemző, mivel nem volt megfelelő terápia, és a gyenge műszerezettség miatt számos diagnózist csak túl későn tudtak felállítani. Ma már a rákos betegségek egyre korábbi stádiumban mutathatók ki a modern diagnosztikának és a társadalmi kampányoknak köszönhetően. Egyre hatékonyabbak a terápiák, amelyeket igyekeznek személyre szabni a nagyobb hatékonyság érdekében. Ez azt is jelenti, hogy az időben diagnosztizált és kezelt betegek hosszabban élhetnek.

Azt mondta a barátnőm, a szomszédom... – Megtévesztő lehet!

Sajnos hallomás útján szerzünk információt a betegség stádiumairól, a kivizsgálási procedúráról, a kezelés borzalmairól – mondja dr. Cselik Zsolt. Természetesen fontosak a segítők, a család és a barátok, de ne tőlük várjunk választ a kérdéseinkre. Kiss Anett, a Hatvani Albert Schweitzer Kórház Pszichiátriai Gondozójának munkatársa, felnőtt-szakpszichológus úgy véli: a csoport fontos erőforrás a stresszhatásokkal szemben. Segít a helyzet átértékelésében, vagy egyéb megküzdési stratégiák kialakításában, pozitív hatást fejt ki az életminőségre, a hangulatra. Megtanít az érzések kifejezésére, kimondására, és teret ad mély belső érzések, gondolatok megosztására is. 

A jó orvos–beteg kapcsolat elengedhetetlen. Riskó Ágnes onkopszichológus ezzel kapcsolatban azt mondja: a diagnózis pontos megismertetése az orvos hatalmas felelőssége. A négyszemközti beszélgetés őszintesége, empátiája meghatározó lehet a terápia sikeressége, így a beteg életkilátásai szempontjából is.

Én úgy sem lehetek rákos! – Téves gondolat!

Az egyik legfontosabb dolog, amit tehetünk, ha figyelünk a testünkre. Mindig kapunk jelzéseket, amelyeket azonban a rohanó életvitelünk miatt nem veszünk észre. Nem igazán fogjuk fel, amikor minden médiumban azt halljuk, olvassuk, hogy tegyünk a saját egészségünkért, figyeljünk arra, hogyan élünk, menjük el rendszeresen szűrésekre. 

Életmódot váltani nem könnyű, de mindenképpen jó befektetés. Emellett a részvétel az egyes szűrőprogramokon, a rendszeres vizsgálatok mind a korai diagnózist szolgálják.

 webbeteg.hu