Újra nagyra nőtt egy kihalástól megmentett galápagosi
óriásteknős-alfaj populációja, és valószínűleg már magától, emberi
beavatkozás nélkül is fennmaradhat - közli egy friss amerikai kutatás.
óriásteknősök Chelonoidis hoodensis (Espanola-szigeti) nevű
alfajából az 1960-as években már csak 14 élt szabadon a
Galápagos-szigetcsoporthoz tartozó Espanola-szigeten, egy pedig a San
Diegó-i állatkertben. Pusztulásuk nagyrészt a betelepített házi kecskék
által a növényzetben okozott károk számlájára írható. Az ember
megjelenése előtt öt-tízezer óriásteknős létezhetett a szigeten.
Körülbelül negyven éve kezdték el a fogságban született
óriásteknősök szabadon engedését, ma már mintegy ezren élnek és
szaporodnak Espanolán - idézte a LiveScience ismeretterjesztő portál a PLoS ONE tudományos lapban megjelent tanulmányt.
"A fajok mentésének és megőrzésének történetében ez az egyik
legnagyobb siker" - mondta James Gibbs, a kutatás vezetője, a New
York-i állami egyetemi hálózathoz tartozó syracuse-i Környezettudományi
és Erdészeti Főiskola biológusa, a kutatás vezetője.
|
|
Ma már mintegy ezer példány él és szaporodik Espanolán Jorge Silva / Reuters
|
Az óriásteknősök hajdan a világon mindenütt éltek, napjainkban
azonban természetes körülmények között csak a Galápagos-szigeteken
fordulnak elő. A bálnavadászok Espanolán a húsukért ölték őket. Az
1800-as évek végén a halászok kecskéket telepítettek a szigetre, melyek
súlyosan megzavarták az őshonos növény- és állatvilág egyensúlyát,
elpusztították a növényzetet és az óriásteknősöket a kihalás szélére
sodorták.
"Az első lépés a kecskék kiirtása volt. Eközben a Galápagosi Nemzeti
Park befogta a még élő teknősöket, majd a fogságban született fiatal
állatokat szabadon engedte a szigeten, megjelölte és az évek során
nyomon követte őket" - magyarázta Gibbs. A biológus kollégáival együtt
negyven év adatait elemezte, melyeket a nemzeti park, a Charles Darwin
Alapítvány és más, a szigetre látogató tudósok gyűjtöttek. Azt
találták, hogy az óriásteknősök populációja megerősödött.
"Azt figyeltük meg, hogy a szabadon engedett teknősök körülbelül
fele életben marad, ez igazán csodálatos. Az állatok szaporodnak: egyes
fiatalabb teknősök, melyeket az utóbbi öt-tíz évben találtak, már nem
fogságban születtek. A populáció igen stabil, valószínű, hogy nincs
szükség további emberi beavatkozásra" - állapította meg Gibbs.
A
kutatók megvizsgálták a talaj különböző rétegeinek tartalmát is, hogy a
sziget növényvilágának változását felderítsék. Azt vették észre, hogy
az elmúlt hozzávetőleg 150 évben a fűfélék helyét alacsonyabb fák és
bokrok vették át, melyek a teknősök egyik fő tápláléka, a kaktusz
növekedését akadályozzák, és nehezítik a hüllők mozgását is - mondták a
kutatók.
Ugyan az óriásteknősök újra egyre többen vannak, sokkal tovább tart,
amíg a növényzet visszanyeri korábbi állapotát, és így a hüllők
populációja is teljes biztonságban lehet - vélte Gibbs.
Kommentáld!