A Gerlachfalvi-csúcs tetejéről hozott kődarabok szolgálnak mintaként abban a kutatásban, melynek célja, hogy meghatározza, milyen gyorsan emelkedik a Tátra. A Tátrában az utolsó hasonló földtani kutatásokra ötven évvel ezelőtt került sor, a kutatás végén a szakemberek akár a Tátra csúcsainak eddig ismert magasságát is átírhatják.
Míg a turisták fölfelé megpakolva, lefelé pedig már könnyebb hátizsákkal érkeznek, a tudósoknál ez épp fordítva van. Ján Madarás geológus és hegymászó elmondta, hogy a csúcsról a hegy lábáig mintegy 2-3 kilogrammnyi mintát szedtek össze, köztük gránitot. Hogy milyen gyorsan növekszik a Gerlachfalvi-csúcs és közvetve maga a Tátra is, azt a tudósok laboratóriumi körülmények között vizsgálják. A mintákban levő repedéseket, melyek az ásványi anyag radioaktív lebontásánál keletkeznek, mikroszkóp alatt veszik szemügyre. „Elmondható, hogy hét millió évvel ezelőtt ezek a hegyek még három kilométerrel a földfelszín alatt voltak, teljesen más hőmérsékleti körülmények között, míg ma már a föld felszínén vannak” – nyilatkozta a szakember.
A geológusok most azt pontosítják, milyen gyorsan emelkedik a Magas-Tátra. A helység ugyan egy élő szervezet, de hiba lenne azt gondolni, hogy az évszázad végére a Gerlachfalvi-csúcs akár fél métert emelkedne.
Martin Boltižiar geológus az RTVS-nek nyilatkozva elmondta, hogy a Tátra hasonlóan, mint a Himalája és más hegységek, a tektonikus mozgásoknak köszönhetően állandó mozgásban van. Ez a mozgás milliméterben mérhető, ugyanakkor a szélviszonyok is hatnak a hegységre, koptatják azt, így nem számíthatunk arra, hogy néhány ezer év alatt több métert növekednének.
Kommentáld!