Infravörös hőérzékelővel készített felvétel a Déli-sarkkör Larsen C-selfjege A-68 elnevezésű részén keletkezett repedésről. Kép: MTI/EPA/NASA Földi Obszervatóriuma
Újra mozog az Antarktisz-félszigetről július közepén levált hatalmas jégtömb, az A68, és már 18 kilométerre távolodott a Larsen C selfjégtől - állapította meg az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) műholdfelvételek alapján.
Az 5800 négyzetkilométeres jégtömb - az elmúlt évtizedekben észlelt egyik legnagyobb jéghegy - előbb öt kilométerre távolodott el a selfjégtől, majd hetekig egy helyben állt. A szeptember 16-i műholdfelvételek tanúsága szerint azonban jelenleg már 18 kilométer széles szakadék tátong a kontinens és a jégtömb között - közölte csütörtökön az ESA.
Daniela Jansen, a bremerhaveni Alfred Wegener Sarkvidék- és Tengerkutató Intézet (AWI) glaciológusa szerint a gigantikus jéghegy csak lassan sodródik a félsziget mentén, mert akadályozza a tengeri jég. A német kutató arra számít, hogy az A68 tovább sodródik észak felé, majd belekerül a sarkvidék körüli viharzónába, amely keleti irányba téríti el, ahogy korábbi hasonló esetekben történt.
A tudósok májusban jósolták meg, hogy nyáron leszakadhat a Larsen C jégselfből, vagyis a parti síkságról a tengerbe belenyúló jégtömegből egy hatalmas darab egy törésvonal mentén, amelyet 2014-ben fedeztek fel. A nagyjából 350 méter vastag jegű Larsen C az Antarktisz nyugati részén terül el, feltartóztatva az őt tápláló gleccsereket. A 200 méter vastag táblás jégtömb leszakadásával jégtömegének mintegy 10 százalékát veszítette el a selfjég.
A tengerből mintegy 30 méterre kiemelkedő, több mint 1000 gigatonnás A68 a negyedik legnagyobb jéghegy, amelyet valaha megfigyeltek. Annyi vizet tartalmazhat, amennyi a világ teljes vízfogyasztása öt év alatt.
Egy nemzetközi kutatócsoport az Európai Űrügynökség (ESA) egyik Sentinel műholdja révén követi nyomon az A68-at.
.png)
Kommentáld!