A vadon élő méhfajok két százaléka végzi a haszonnövény-beporzás
majdnem 80 százalékát - derült ki egy nemzetközi jelentésből, amely
szerint a látszólag kevésbé értékes méhek megóvására is nagy
figyelmet kell fordítani, mivel ezek szerepe jelentősen megnőhet az
olyan környezeti sokkok, mint a klímaváltozás következtében.
A vadméhek - ez világszerte mintegy 22 ezer fajt jelent -
állom.ányai folyamatosan csökkennek az olyan tényezők miatt, mint a
rovarirtószerek és az állatok természetes élőhelyeinek elvesztése.
Ennek következtében egyre nagyobb a bizonytalanság azzal
kapcsolatban, hogy miként lehetne a leghatékonyabban megóvni az
élelmiszertermelésben alapvető szerepet játszó rovarokat.
A Nature Communications című folyóiratban közölt tanulmány szerint
a vadon élő méhfajok mindössze két százalékának köszönhető a
termesztett növények beporzásának majdnem 80 százaléka.
A jelentés készítői szerint, akik öt kontinensről származó 90
tanulmányra alapozták eredményeiket, a gazdák egyszerű
módszerekkel, például a haszonnövényeik mellé telepített
vadvirágokkal, vagy fűsávokkal tudják a legkönnyebben odavonzani a
vadon élő rovarbeporzókat.
A hollandiai Wageningeni Egyetem és az angliai Readingi Egyetem
szakembereinek tanulmánya szerint a vadon élő méhek munkája
hektáronként több mint háromezer dollárral járul hozzá a
mezőgazdasági termeléshez, ami vetekszik a tenyésztett mézelő méhek
munkájának gazdasági értékével.
A legszorgalmasabbaknak az észak-amerikai poszméhek bizonyultak,
amelyek hektáronként mintegy 963 dollár értékű termés beporzását
végzik el. Egy 2008-as tanulmány évi 153 milliárd euróra becsülte a
rovarok, főleg méhek által végzett beporzó tevékenység
értékét.
A tanulmány készítői szerint ugyanakkor gondatlanság lenne pusztán
gazdasági alapon megítélni a méhek jelenlegi értékét. Mint
hangsúlyozták, nagyszámú, különböző fajú méh megóvása "biztosítást
jelentene a jövőbeli ökológiai sokkokkal, úgy mint a
klímaváltozással szemben".
Kommentáld!