Átadták az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság új látogató- és fogadóközpontját a Vas megyei Őriszentpéteren. A 734 millió forintos fejlesztés elsősorban az Őrség és a hozzá tartozó Natura 2000-es területek értékeinek bemutatását szolgálja.

A június 29-i átadón Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára hangsúlyozta: a beruházás részeként méltóbb körülmények közé költözhetett a nemzeti park igazgatósága is. A kormány az utóbbi években 38 milliárd Ft-ot fordított az Új Széchenyi Terv Környezet és energia  operatív program keretéből kifejezetten természetvédelmi fejlesztésekre, aminek köszönhetően 100 ezer hektárnyi területen javulhat a természeti környezet állapota. Rácz András kiemelte, hogy  az Őrségi Nemzeti Park igazgatósága  jelenleg is 11 pályázatot valósít meg, összesen 2,8 milliárd Ft értékben. Utalt arra is, hogy az igazgatóság működési területén 15 Natura 2000 természetvédelmi besorolású terület található, mintegy 100 ezer hektárnyi kiterjedéssel.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az őrségi nemzeti park megalakítása már az 1970-es években felmerült, de létrejöttét szavai szerint politikai okokból hátráltatták. Végül 2002-ben az ország legkisebb nemzeti parkjaként alakult meg, nagyon kis létszámmal, alkalmas székház és infrastruktúra nélkül. A nemzeti park területe az évek során jelentősen bővült, szakembereinek száma is csaknem megduplázódott, éppen ezért hiánypótló volt a fejlesztés. Az Őrség ma már Magyarország emblematikus természetvédelmi területévé vált, a nemzeti park igazgatósága pedig olyan tevékenységeket is felvállalt – például a magyartarka marha és a muraközi ló génállományának megőrzését –, amelyek országosan is egyedülállóvá teszik az itt folyó munkát.

Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója ismertette, hogy a fogadóépület és a látogatóközpont építése 2017-ben kezdődött meg, mindkét épületben közösségi- és kiállítóterek létesültek, amelyek lehetővé teszik például azt is, hogy ne csupán látogatókat fogadjanak, de akár Natura 2000 szemináriumokat is tartsanak. (MTI)

A megnyitóval egy napon mutatta be Magyarország 3. környezetvédelmi teljesítményértékelését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A kétéves munkával összeállított országjelentés a biodiverzitás védelmének és fenntartásának finanszírozását tartja a legnagyobb problémának. A jelentésben megállapítják, hogy „Magyarország hatalmas gyepterületein, barlangjaiban, folyóiban és vizes élőhelyein egyaránt nagy a fajgazdagság”, a biológiai sokféleség védelme kiemelt közpolitikai cél, és az ország területének számottevő része védett, ugyanakkor „a finanszírozás hiánya a védelem alatt álló területeken és azokon kívül is probléma. A nemzeti parkok igazgatóságai a költségvetésük közel 60 százalékát mezőgazdasági tevékenységből és ökoturizmusból származó bevételekből fedezik.”

A költségvetés az elmúlt években egyre csökkenő mértékben, csupán 20-25 százalék erejéig finanszírozta a nemzeti parkok működését, miközben 2010 után az önálló környezetvédelmi minisztérium alá tartozó ágazat beolvadt az agrártárca egyik főosztályába.  Szakmaközeli információink szerint működésre évekig az Európai Unió (EU) úgynevezett agrár-környezetgazdálkodási rendszere (AKG) nyújtott fedezetet – a 10 nemzeti park 6 milliárd forintos összköltségvetésének 40 százaléka innen származott. A fennmaradó részt a természetkímélő gazdálkodást igénylő területek bérbeadásából, az eleven fűnyíróként is funkcionáló, de elsősorban az őshonos génállomány fenntartását szolgáló állatállomány (szürkemarha, bivaly, racka) szaporulatának értékesítéséből származó bevételek fedezték. 

Bár a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő mintegy 300 ezer hektár védett természeti területből mindössze 16 ezer hektárt érinthetett az AKG, ez arra is anyagi lehetőséget teremtett, hogy az oltalom alatt álló térségek – gyakran ellenérdekelt – gazdálkodóival jó kapcsolatot alakíthassanak ki a természetvédelmi szakemberek. Az átlagnál magasabb összegű uniós támogatások érdekeltté tették a helyi gazdákat a természetkímélő földhasználatban. 

Ám a nemzeti parkok igazgatóságai 2016 óta kormányzati akaratból nem lehetnek részei az AKG-nek, valamint az EU közös agrárpolitikáját támogató egyéb programoknak sem. A kormány által elfogadott 2017-es költségvetésből pedig egyetlen fillérrel sem jutott több a feladatokra, mint korábban. 

A 300 ezer hektárnyi terület vagyongazdálkodását ellátó 10 nemzeti park igazgatóság évenkénti részesedése az állami költségvetésből továbbra sem haladja meg a 3 milliárd forintot, miközben a közösségi forrásokhoz való hozzáférés híján évről évre 2 milliárd forinttal kevesebb van a természetvédelmi rendszerben. A hivatásos természetvédők részben az AKG hatálya alá tartozó 16 ezer hektár után felvehető támogatásból fedezték eddig a fennmaradó több mint százezer hektár gondozását.

A nemzeti parkok létesítésének hazai törvényekben (egyebek mellett az alaptörvényben) és nemzetközi egyezményekben rögzített alapfeladata az úgynevezett természetvédelmi kezelés. Ez a védendő természeti értékek felmérését, nyilvántartásba vételét, a jogi védelem előkészítését, a természetvédelmi őrszolgálat segítségével megvalósuló fizikai védelmét, a sérült élőhelyek természetközeli állapotának helyreállítását és megőrzését jelenti. Az értékek bemutatása, közkinccsé tétele csak az előbb felsoroltak megvalósítása után lehetséges.
Részletek: Az OECD kritikus zöld tükre az Orbán-kormánynak