"Ez a kozmikus lottó főnyereménye" - fogalmazott Alex Filippenko, a Kaliforniai Egyetem berkeley-i intézményének csillagásza, aki munkatársaival a Nature című tudományos lapban számolt be a megfigyelésről.
A rosariói Victor Buso 2016 szeptemberében épp egy új kamerát tesztelt teleszkópján, amikor hirtelen a déli égbolton lévő Szobrász csillagképben egy fényjelenségre lett figyelmes.
A fénypont egy csillagrobbanás pillanatát jelezte egy 80 millió fényévre lévő galaxisban. Ez azt jelenti, hogy a robbanás fénye 80 millió éve volt úton a Föld felé. A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása.
Az amatőr csillagász értesítette megfigyeléséről Melina Berstent, a La Plata-i Asztrofizikai Intézet kutatóját, aki azonnal tudta, milyen különleges ritkaságot fedezett fel Buso. Egy nemzetközi csillagászcsoport néhány órán belül a Föld összes nagy teleszkópját az új, SN 2016gkg jelű szupernóvára irányította.
"A profi csillagászok régóta várnak egy ilyen eseményre" - hangsúlyozta Filippenko. "Egy csillagrobbanás kezdetének megfigyelése olyan információkkal szolgál, amelyek semmilyen más módon nem megszerezhetőek" - tette hozzá.
Az új adatok ismeretekkel szolgálnak egy csillag fizikai szerkezetéről közvetlenül a robbanás előtt, de információkat nyújtanak magáról a szupernóva-robbanás folyamatáról is, amellyel a nagy tömegű csillagok befejezik életüket.
Az SN 2016gkg szupernóva megfigyelése megadja a kutatóknak a lehetőséget, hogy az eddigi szupernóva-elméleteket valós adatok alapján felülvizsgálják.
Az új megfigyelésekből az elméleti modellekkel összefüggésben a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a felrobbant csillag tömege a Nap tömegének mintegy 20-szorosa lehetett. Amikor felrobbant, addigra már tömege háromnegyedét elveszítette. Valószínűleg egy kísérőcsillaga szívta el belőle az anyagot.
.png)
Kommentáld!