A jövő héten ül össze az ENSZ New Yorkban, hogy megvitassa a Föld klímaváltozással kapcsolatos eredményeit és teendőit.

Ennek apropójából debütált az a jelentés, melyben vezető közgazdászok érvelnek az alacsony széndioxid-kibocsátással járó energiatermelésre való átállás mellett, nem (csak) ökológiai érveket felhozva a megújuló energiaforrások mellett. Állításuk szerint a "low-carboon" gazdaság hatékony, gyorsabb növekedést hoz, jobb életminőséget és zöldebb környezetet eredményez.

A World Resources Institute, a Stockholm Enviroment Institute és hasonlóan neves, környezetvédelemmel foglalkozó intézmények által létrehozott tanulmány állítja, hogy a gazdasági növekedés és a "klímafelelősség" összefügg. A megfelelő befektetéseken múlik minden, azon, hogy a magánszektor haszonnal tevékenykedhessen ezen a téren.

Márpedig egyre sürgetőbb tenni valamit, mivel a következő 15 évben az emberiség legnagyobb feladata, hogy megakadályozza a globális átlaghőmérséklet 2 Celsius fokkal való emelkedését. 2030 után már túl késő lehet, vélik a szakemberek, akik rámutatnak, hogy ezalatt az idő alatt a világgazdaság értéke nagyjából megduplázódik, tehát erőforrás elméletileg bőven rendelkezésre áll a változáshoz. Pontos ára is van a klímavédelemnek: becslések szerint kormányzati és magánforrásokból nagyjából 90 billió (90 ezer milliárd) dollárt fektetnek majd városok fejlesztésébe, energiarendszerek bővítésébe és a mezőgazdaság hatékonyságának javításába.

Nem mindegy azonban, hogy ez a pénz hogyan hasznosul. Rosszul befektetve inkább csak felgyorsítja az eddig is expresszvonat sebességével robogó széndioxid-kibocsátást. Ám megfelelő módon történő befektetésekkel nem csak a klímaváltozás méregfoga húzható ki, hanem a gazdaság is jobban pöröghet, mint jelenlegi, szén(hidrogén)alapú formájában.

2030-ra egymilliárddal több városlakó lesz a Földön, a terjeszkedő városok pedig jelentős mértékben felelnek a szmogért és a magas szénalapú légköri szennyezésért. Kompaktabb városmérettel, többek által használt tömegközlekedési rendszerekkel és tisztább elektromossággal gazdaságilag fejlődőbb, egészségesebb és költséghatékonyabb jövő várhat ránk. Az ingázók utazási költségeinek 50 százaléka is lefaragható, és maguk az építkezések is olcsóbbá válhatnak.

Az eddig tönkretett területeknek csupán 12 százalékát kellene helyreállítani ahhoz, hogy 200 millióval többen juthassanak megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerhez a fejlett mezőgazdaság jóvoltából, állítja a tanulmány. A hozamnövekedést nem fakivágással kell "hozni", hiszen az erdők védelme a szénkibocsátás mérséklésével jár együtt.

Emellett a megújuló energiára is támaszkodni kell, tanácsolja a kutatás. Az elmúlt évtizedben a napenergia ára 90 százalékkal csökkent; ez, a vízerőművek előtérbe tolásával alapul szolgálhat további energiaigényünk kielégítéséhez. Bíztató előjel, hogy az újonnan létesített erőművek negyedét már a megújulók adják. És hogy itt hol van a költségmegtakarítás? Nos, a légszennyezés mértékével kéz-a-kézben járó egészségügyi kiadások állami szinten átlagosan 4 százalékkal fogják vissza a GDP-t - Kínában ez több mint 10 százalék.

Teendő tehát rengeteg, kérdés, hogy az ENSZ képes lesz-e világszerte elfogadott ajánlásokat hozni jövőnk érdekében.