Közel 3 millió hektárnyi szövetségi földterületet alakítanak méhbarátabbá az Egyesült Államokban az egyre hanyatló méhpopulációk talpra állításáért. Az Obama-adminisztráció új terve a méheket érintő, több millió dollárral támogatott kutatásokra és a rovarirtószerek használatának visszaszorítására is kiterjed.

A kutatók szerint az amerikai méhpopulációk hanyatlásának okai közé tartozik a természetes takarmányok lecsökkenése, a nem megfelelő étrend, a parazitafertőzések, a betegségek és a rovarirtószerek használata is. Egy új szövetségi felmérés szerint 2014 áprilisa óta az amerikai méhészek méhkolóniáik több mint 40 százalékát veszítették el, ami az utóbbi öt év második legkiugróbb méhpusztulásának számít. A nyomasztó adatok ellenére azonban mégsem annyira súlyos a helyzet, mivel egy kaptár kihalása után a méhészek meg tudják osztani a túlélő kolóniákat és újakat tudnak létrehozni, így a méhek száma ismét helyreáll.

Az új amerikai méhstratégia keretében 2,8 millió hektárnyi méhélőhelyet állítanak helyre a következő öt évben, elsősorban a méhek számára kedvező növényeket termesztve azokon. A kormány 82,5 millió dollárt áldozna a háziméhekkel kapcsolatos kutatásokra a következő költségvetési évben, a jelenlegi 34 millió dollár helyett.  Az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) továbbá bevizsgálja a széles körben használt, neonikotinoid alapú, Európában ideiglenesen betiltott növényvédő szereket, és a szükséges tanulmányok elvégzéséig nem fogja engedélyezni újabb rovarirtók használatát.

A szakemberek emlékeztettek arra, hogy egy másik észak-amerikai beporzó, a pompás királylepkék (Danaus plexippus) állományai is hanyatlást mutatnak. A mexikói erdőkben telelő lepkék száma legalább 90 százalékkal csökkent az elmúlt két évtized során, ezért az amerikai kormány a helyi illetékesekkel együttműködve igyekszik kiterjeszteni a rovarok téli élőhelyeit Mexikó déli részén. (MTI)

Világszerte csökken a méhek száma

A méhállomány az utóbbi években, világviszonylatban átlagosan 20 százalékkal csökkent, országonként 1,8 és 53 százalék közötti mértékben. Méhek nélkül az emberiség az összes élelmiszerének akár a harmadát is elveszítheti: nem lennének gyümölcsök, se lekvár, így akár a narancs, az alma, a kávé, a mandula sőt a csokoládé is a múlté lehet.  A rejtélyes pusztulási folyamatot (kaptárelhagyás, azaz Colony Collapse Disorder, CCD) csupán néhány éve ismerték fel a kutatók. Ráadásul más porzó fajoknál is ugyanez a jelenség figyelhető meg, így veszélybe kerülnek a darazsak, dongók, lepkék is. 

Magyarországon a megközelítőleg 20 ezer családnak megélhetést, jövedelem kiegészítést jelentő ágazat évente mintegy 20 milliárd forintnyi bevételt termel, ami a mezőgazdaságból származó teljes termelési érték 1 százaléka.

- A mézelő méhek családja nagyon érzékeny és veszélyeztetett faj, az ember nélkül ma ezek a méhek már nem lennének életképesek. A méhészek ezért valamilyen szinten kompenzálják a vesztségeket – mondta korábban az Origonak Egyed Árpád az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte itthon a statisztikákban nem érzékelhető a méhek számának csökkenése, sőt meglehet, hogy az ország eltartó képességéhez talán túl sok is a méhcsaládok száma. Ezt gazdasági okokkal magyarázza.

• A méz 11 féle vitamint és tucatnyi ásványi anyagot, aminosavat, antioxidánst és enzimet tartalmaz. 
• A méznek hozzávetőleg 70-80 százaléka cukor, a maradék kb. egyötöd része víz.
• 1994-ben 30 dkg körülire becsülték a hazai egy főre jutó éves mézfogyasztást. Habár ez az érték napjainkra (a jelenlegi becslések szerint) 70-80 dkg-ra emelkedett.

A 2004-ben indított Méhészeti Nemzeti Program igyekszik támogatást nyújtani az ágazatnak. Indítása óta mintegy 30 százalékkal növekedett a méhcsaládok száma és meghaladja az egy milliót. Ennek alapján egy átlagos évben a méhek 20-25 ezer tonna mézet állítanak elő.  

A magyar akácméz

Az akácméz jelenti a teljes magyar méztermelés 40-60 százalékát, vagyis döntően az juttatja a profithoz, a fejlesztésekhez szükséges forrásokhoz a méhészeket a Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, Mészáros László szerint. Mint mondta, az akácerdőket döntően, jellemzően alacsony aranykorona-értékű, futóhomokos területekre telepítették, ahol más növények gazdaságosan nem termelhetőek, illetve az erdők elpusztításának káros ökológia következményei is lennének.  

A közelmúltban ugyanakkor a fehér akácot fel akarták venni az "idegenhonos özönfajok" uniós tiltólistájára. Ez komoly károkat okozott volna a hazai méhészetnek, de végül a hungarikummá minősített növény kimaradt az Európai Unióban nem őshonos, agresszíven terjedő állat- és növényfajok kitiltását, visszaszorítását célzó listáról.  A 2014-es termés hetven százaléka exportra került. A fő felvevőországnak Németország, Olaszország és Franciaország számít, de egyre nagyobb az érdeklődés a magyar méz iránt Japánból, Kínából és az arab államokból is. (metropol)