Fotó: Bakacsi Gábor, Kiskunsági Nemzeti Park
A természetfilmekből ismerős lehet az afrikai szavannákon az elefántokat, zsiráfokat, bivalyokat és más nagytestű növényevőket követő, hátukról élősködőket csipegető pásztorgém (Bubulcus ibis). A faj mostanra már elterjedt Dél-Európában, Eurázsiában is, és hazánkban is egyre gyakrabban és egyre nagyobb példányszámban bukkan fel.
Afrikai vadbivaly (Syncerus caffer) és egy pásztorgém (Bubulcus ibis) a Masai Mara Nemzeti Rezervátumban, Kenyában
Fotó:Profimedia
Könnyen összetéveszthető a kiskócsaggal, de a nászruhás példányok jól felismerhetőek narancssárgás tarkó és válltollaikról. Nevéhez híven, Magyarországon a legelő bivaly és szarvasmarha gulyák környékén keresi táplálékát. A Tömörkénytől Szegedig húzódó, természeti értékekben gazdag Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet legnagyobb állóvize a szegedi Fehér-tó, amely egy hajdani szikes tóból kialakított halastó-rendszer, nyüzsgő madárvilággal. Közel 300 madárfajt figyeltek meg eddig a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) működési területén lévő tórendszeren. Idén nyáron itt fedezte fel a nemzeti park munkatársa a pásztorgém párt, amely azt is mutatja, hogy a terület természetvédelmi jelentősége egyre nagyobb.
Fotó: Bakacsi Gábor, Kiskunsági Nemzeti Park
Fotó: Bakacsi Gábor, Kiskunsági Nemzeti Park
„Kollégámmal figyelni kezdtük madarakat, és hamarosan beigazolódott a sejtésünk, hogy nem csak az idejüket töltik itt, hanem költenek is. A nádrengetegben nem volt egyszerű beazonosítani a fészküket, de ezután már rendszeresen filmeztük és fotóztuk őket. 3 fióka repült ki a fészekből augusztusban” – számolt be Bakacsi Gábor, a KNPI természetvédelmi őrkerület-vezetője.
A szegedi Fehér-tónál első alkalommal költött a pásztorgém, ami újabb bizonyíték a faj európai terjeszkedésére. Az Alföldön egyre gyakrabban észlelt alkalmi vendég első bizonyított költését a Hortobágyon regisztrálták 2011-ben. Zala megyében is megfigyeltek tavaly nyáron kilenc példányt.
.png)
Kommentáld!