Fotó: Mohai Balázs/ MTI
Persányi Miklós, az intézmény főigazgatója az eseményen, 2014. május
8-án, elmondta: több mint 25 ezer méhfaj létezik, és a rovarbeporzású
növényfajok 80 százalékának fennmaradása nekik köszönhető. Az új
építmény abban segíthet, hogy minél többen megismerjék a méhekre
leselkedő veszélyforrásokat. Az ilyen menedék nem a kaptárakban élő
háziméheken (Apis mellifera), hanem a magányosan élőkön, például a
kőművesméheken (Chalicodoma muraria F.), vagy akár a bundásméheken
(Podalirius parietinus) segít.
„Az élővilág kölcsönösen összefüggő harmonikus viszonyban létezik,
amelyben a növények a virágport, a nektárt adják a méheknek és más
beporzóknak, melyek elvégzik a beporzást. Az utóbbi esztendőkben a
tudósok és a méhészek egyaránt azt észlelték, hogy nagy mennyiségben
pusztulnak a méhek, pedig ezen rovarok eltűnése beláthatatlan
katasztrófával fenyeget" - hangsúlyozta az intézmény vezetője.
Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország igazgatója arra hívta fel a
figyelmet, hogy a beporzóknak köszönhetjük minden asztalunkra kerülő
ételnek az egyharmadát, és ha ezek a rovarok eltűnnének, akkor a minket
körülvevő világ is szegényesebb lenne.
A szervezet 2013 januárjában mutatta be beporzóvédelmi kampányát,
ekkor azonosítottak hét olyan általánosan elterjedt vegyszert, amelyek
kiemelten veszélyesek a beporzókra. A kampány révén sikerült elérni,
hogy a hétből négy vegyszert az Európai Bizottság betiltott - közölte az
igazgató, hozzátéve: a cél a további vegyszerek korlátozása és a
beporzók védelme.
Különösen a városokban a beton- és téglaépületek sokkal kevésbé
alkalmasak a rovarok letelepedésre, mint a régi vályogfalas, nádtetős
házak, így nekünk is kell gondoskodnunk megfelelő búvóhelyről a hasznos
rovarok számára.
A méhmenedék természetes anyagokból készített építmény, amely a
magányosan élő méhek és más hasznos rovarok - többek között lepkék,
katicabogarak - számára kínál megfelelő szaporodási és áttelelési
lehetőséget.
Forrás: MTI/ ng.hu
Kommentáld!