A válságra adott, talán legradikálisabb válasz: kivonulni a fogyasztói társadalomból. A kétségtelenül előnyökkel járó megoldás a szemléletbeli változás mellett ugyanakkor anyagi áldozatot is kíván. Építkezés, rezsi, kényelem – mit jelentenek ezek a fogalmak egy alternatív életformában, az ökofalu közösségében?

Ökofalvak Magyarországon

A gazdasági válság, illetve az ennek nyomán támadt médiafelhajtás különös aktualitást ad az alternatív életformáknak, így az ökofalvaknak is. Pedig Magyarországon nem új keletű ez a mozgalom. Évtizedek óta, országszerte szerveződnek azok a közösségek, melyek a környezettudatos életformát, a természettel harmóniában élhető mindennapokat hirdetik.

Az ökofalu-mozgalom a kilencvenes évek elején bontogatta szárnyait, mára pedig már külön szervezet, a Magyar Élőfalu Hálózat fogja össze a kezdeményezéseket. Jelenleg kilenc ökofalut tartanak számon az országban, de számuk remélhetőleg már a közeljövőben nőni fog. Ahány ökofalu, annyi célkitűzés, szellemi háttér - nincs két egyforma modell. Gyűrűfűn - mintegy spontán szerveződéssel - az ide költözők elhagyott házakat vettek birtokukba és szervezték újra a település életét.

Agostyánban egy sokoldalú tevékenységet folytató alapítvány egyik

profiljaként szerveződött mintagazdaság és mintafalu, ahova nem is lehet beköltözni, csupán a környékbeli házakat vásárolhatják meg a környezettudatosan élni akaró betelepülők. A visnyeszéplaki közösség elsősorban a keresztény hitvallást és a népi hagyományok tiszteletét tartja fontosnak, Somogyvámoson pedig Krisna-tudatúak élnek.

Folytathatnánk, miben különböznek ezek a települések, a lényeg viszont a hasonlóság: mindenhol a környezettudatos életforma kialakítása a cél, megújuló energiaforrások hasznosításával, az építkezésben és a mindennapi életben is természetes anyagokat használva. Kimondva vagy kimondatlanul a cél a növekvő gazdasági mutatókra épülő társadalomból való elvonulás, függetlenedés a mindennapi stressztől és anyagias gondolkodástól, a fogyasztói társadalomtól. A függetlenedés mértéke és módja minden esetben különböző; a sokból két lehetőség, a galgahévízi és a gyűrűfűi modell bemutatása következik.


Mit veszítek, mit nyerhetek?

A kérdéssel Varga Gézát, a Galgahévízi ökofalu egyik megálmodóját kerestük fel. „Csak a felesleges dolgokról kell lemondani” – válaszolta ő, hozzátéve, hogy az ökofalu nem skanzen, csupán felhasználják a régi jól bevált tapasztalatokat. A legtöbb ökofaluban vannak elektromos eszközök, autóval járnak dolgozni és az internetet sem tartják az ördög művének. Viszont vegyszerek nélkül gazdálkodnak, helyben készült vályogtéglából és szalmabálákból építik házaikat, helyi fűrészelt faárukat felhasználva.

A galgahévízi terv még korántsem befejezett modell. Jelenleg négy család él itt, öt ház épül, valamint egy tizenhat lakásból álló sorház, amelynek nyolc lakásába a közeljövőben költöznek be. Az egyre növekvő népszerűséget mutatja, hogy a településen az elmúlt három hét során tizenhárom telket vásároltak.

Az energiaellátás ma még felemás módon működik: a település saját fúrt kútból szerzi a vizet és egy bioszolár fűtőmű biztosítja a melegvíz-ellátást, ami részben biomasszás, faelgázosító kazánnal, részben pedig napkollektorral működik. A villamos áramot azonban ma még az Elektromos Művek biztosítja, bár a tervek között egy kombinált villamosáram-előállító rendszer kiépítése is szerepel – napcellával, szélkerékkel, növényi olajjal működő áramfejlesztő aggregátorral. Tervek szerint végül ötven-hatvan család él majd itt, így nemsokára szükség lesz óvoda és általános iskola kiépítésére, valamint rekreációs központ létrehozására, részben a turisták számára, részben az itt lakóknak. A település nem önellátó, de autonóm – mondja Varga Géza, hangsúlyozva, hogy bárkit szívesen látnak, az odaköltözéshez nem szükséges helyben munkát vállalni, bár az itteni háromszáz hektáros mintagazdaságban, ahol biotermékeket állítanak elő, lehet dolgozni. Itt jelenleg szarvasmarhát, mangalicát, kecskéket és juhokat tartanak, termékeiket pedig a helyi felhasználás mellett többek között budapesti bioboltokban értékesítik.

Akinek azonban nincs képzettsége vagy kedve, esetleg nem szakítana korábbi munkájával, a környékbeli településekre, akár Budapestre is bejárhat. A helyválasztásnak – Budapesttől ötven kilométerre, Galgahévíz településtől nem messze, erdő és tó mellett – éppen az volt a célja, hogy részben elszigetelt, természet közeli helyen, ám a fővárostól elérhető távolságra legyen.


Irány Galgahévíz

A galgahévízi ökofalu a Gaia Alapítvány kezelésében van, így ha lakást vagy telket vásárolnánk, őket kell megkeresni. Az odatelepülni szándékozóknak elsősorban írásbeli nyilatkozatot kell tenniük, melyben elismerik az alapítvány célkitűzéseit. Emellett vállalniuk kell, hogy ha telket vásárolnak, oda három éven belül házat építenek és beköltöznek, illetve az alapítványnak elővásárlási joga van minden lakásra és házra, ha egy ott lakó kiköltözne a településről.

Az említett társasházban negyven és kilencven négyzetméteres lakások kaphatók, 208 ezer Ft/négyzetméter áron. Mindez telekhányaddal értendő, egy négyzetméter lakterületre három négyzetméter telekterület jut. (Egy kilencven négyzetméteres lakáshoz tehát kétszázhetven négyzetméteres telek jár.) Az ökofaluban természetesen telek is vásárolható. Az átlagár 4200 forint/négyzetméterben jelölhető meg, ám a végeleges ár fekvéstől és nagyságtól függően ettől eltérő lehet – a szorzótól függően kevesebb, vagy több. A házépítés a tulajdonos feladata, tehát ő választhat építészt, tervezőt (bár ajánlanak is neki). Figyelembe kell azonban vennie a helyi építési szabályzatot. Az ott élők tapasztalata szerint az építkezésnél 160 ezer forint/négyzetméterárral kell számolni, bár ez megint csak az igényektől függően változhat.

Ami a rezsit illeti: a fűtésköltség nagyjából egynegyede a városi gázfűtés költségének, ha pediga megújuló energiaforrásokat használó villamosáram-fejlesztő elkészül, akkor pedig az áramköltség is a megszokott villanyszámla töredéke lehet. Mindenekelőtt azonban érdemes személyesen meggyőződni a helyről és a lehetőségekről. Az ökofaluban minden hónap első vasárnapján tartanak nyílt napot, ilyenkor kettő-négy óra közös program során vezetik körbe az érdeklődőket, majd egyénileg lehet tájékozódni a faluban. Túrázáshoz is kiváló célpont ez a vidék – nem messze, Galgahévíz településen működik a Gaia Ökohotel, ami elsősorban oktatóközpontként működik, de szállóvendégeket is fogad. Itt érdemes legalább egy héttel korábban szállást foglalni, kétágyas (hatezer forintért), háromágyas (hétezer forintért) vagy négyágyas (nyolcezer forintért) szobákban.


Irány Gyűrűfű

A gyűrűfűi ökofalu története némiképp rendhagyó – az ideköltözők egy elnéptelenedett faluban kezdtek új életet. Kilián Imre, a település egyik alapítója és lakója elmondta: bár valóban voltak itt üres házak, a települést valójában szinte a nulláról kellett újraépíteni, „Ó-Gyűrűfűtől” csupán egy-két pincét és fúrt kutat örököltek. Ma körülbelül harmincan élnek itt, bár az ott lakók körét nem könnyű behatárolni, hiszen van, aki csak gazdálkodik, de nem itt lakik, illetve a kilencvenes évektől kezdve a településre költöző családok összetétele is változott némiképp. Az itt élők közül némelyek biotermékekkel kereskednek, többen pedig bejárnak dolgozni Pécsre, Kilián István például az egyetemen tanít. Az viszont elmondható, hogy kisebb vagy nagyobb területen bár, de mindenki tart állatot vagy termel valamilyen növényt – természetesen vegyszerek nélkül. A villamosáram-termelést eddig Gyűrűfűn sem sikerült saját erőből megoldani, aminek elsősorban anyagi okai vannak, a fűtést viszont minden háznál fával biztosítják.

Gyűrűfű is szeretettel vár bárkit, aki megfelelő szemlélettel és tőkével rendelkezik az újrakezdéshez; Kilián viszont leszögezi: ők nem jogi értelemben vett szomszédokat keresnek, hanem a közösség életében részt vevő beköltözőket. Ezzel kapcsolatban az itt élőknek már rossz tapasztalataik is voltak, ezért is szigorították meg a telekvásárlást Gyűrűfűn. A telekárak ugyanis rendkívül vonzóak lehetnek olyanok számára is, akik a gyűrűfűi földben csupán befektetést vagy mezőgazdasági területet látnak.

Egyhektáros telek mindössze kétezer eurós áron kapható, de csupán többlépcsős szerződésen keresztül szerezhető meg, biztosítva a faluközösség számára, hogy az új tulajdonos a faluközösség elkötelezett és hasznos tagja lesz. A szerződés első lépcsőjében a leendő tulajdonos kétéves engedélyt kap, ami felhatalmazza őt a telek használatára, ugyanakkor garanciát is jelent arra, hogy nem lehet másé a terület. A második lépcsőt a házépítési engedély jelenti, majd egy ötéves bérleti szerződés aláírása, amiért valójában a vételi összeg első részletét kell kifizetni.

A házat öt év alatt kell felépíteni a választott telekre, majd ezen feltétel teljesülése után – és a vételár második felének kifizetésével – a terület teljes jogú tulajdonosa lesz. Ha az öt év alatt nem építi fel a házát, a befizetett összeget is elveszti. Az építkezéshez persze Gyűrűfűn is természetes anyagokat használnak, minden ház vályogból készül, és az építésben a tapasztalt falubeliek is segítenek. Kilián szóhasználatával élve közösség által segített építészetről van szó, azaz a falubeliek hozzájárulnak egymás házának építéséhez, a tapasztaltabbak megtanítják a vályogtechnológia „turpisságait” és a döngölést.

Az alternatív életformák iránt érdeklődőket és a turistákat is szívesen látják a faluban. Bár a galgahévízihez hasonló nyílt nap itt nincs, Kilián Istvánnal való egyeztetés után (kili@gyurufu.hu) bárkit körbevezetnek, beavatnak a falu életébe. Az itt lévő Lovastanya Panzióban meg is lehet szállni, felnőtteknek háromezer, gyerekeknek kétezer forintért. Elsősorban lovasok és íjászattal foglalkozók kedvelt helye ez, íjászversenyek és lovas rendezvények gyakori helyszíne, de a kirándulóknak is ajánlható a környék.

Ökofalvak elérhetőséggel:

Galgahévíz
Gyűrűfű
Gömörszőlős, ökofalu
Visnyeszéplak
Somogyvámos, Krisna-völgy
Agostyán, Természetes Életmód Alapítvány
Máriafalu, biofalu
Délegyháza, Robinson-park