Mentett madarakat engedtek szabadon

Csütörtökön több védett és fokozottan védett madarat, valamint ugyancsak védett mocsári teknősöket engedtek szabadon a természetvédelmi szakemberek a Hortobágy térségében.

Mentett vadmadarakat, illetve mocsári teknősöket engedtek szabadon a Fővárosi Állat- és Növénykert és a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai. A madarak többsége ezúttal nem sérült, törött szárnyú, áramütött vagy mérgezett egyed volt, hanem azért került be a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi mentőhelyére, mert a tél leghidegebb időszakában annyira legyengült, hogy emberi segítség nélkül biztosan nem érte volna meg a tavaszt - olvasható az intézmény közleményében.

(Fotó: Hanga Zoltán)

A madarak egy részét állatszerető mangánszemélyek vitték be az Állatkertbe, de akadtak olyanok is, amelyeket a Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei találtak meg legyengült állapotban. Az elmúlt hetekben az állatok eléggé megerősödtek, és a kondíciójuk is megfelelővé vált ahhoz, hogy a természetben önállóan is boldogulni tudjanak.

Így csütörtök délben egy fehér gólyát, két szürke gémet és két egerészölyvet engedtek szabadon a Hortobágyi Nemzeti Park védett területén, a Hortobágyi Vadaspark térségében. A madarakon kívül hat mocsári teknős is visszakerült a szabad természetbe. Ezek többségét Budapest területén találták, és félő volt, hogy – például a gépjárműforgalom miatt – valami bajuk esik. Egy közülük pedig az állatkerti Nagy-tóban jött világra.

(Fotó: Hanga Zoltán)

Magyarországon a legtöbb sérült, emberi segítségre, adott esetben állatorvosi ellátásra szoruló vadmadárról a Fővárosi Állat- és Növénykertben gondoskodnak. A madarak bekerülésének oka sokféle, a kondíció problémák mellett különféle sérülések, törések, áramütés és mérgezés is szerepel közöttük. A madármentés maga természetesen széleskörű együttműködést feltételez, így a mentés teljes folyamata igen gyakran több szervezet együttes munkájának eredménye.

A Fővárosi Állat- és Növénykert és a Hortobágyi Nemzeti Park évtizedek óta együttműködik a madarak és más őshonos fajok mentése érdekében, az évek során ezres nagyságrendben sikerült különféle bajba került – nagyrészt védett – állatokat megmenteni.

(Fotó: Hanga Zoltán) 

A mentési munka eredményessége érdekében az elengedést alapos vizsgálat előzi meg, hogy csak olyan állat kerüljön vissza a természetbe, amely már tud gondoskodni magáról. Fontos az is, hogy a szabadon engedés az állat természetes élőhelyén, lehetőleg valamilyen védett területen történjen. A madarakat természetesen gyűrűvel is ellátják, hogy adatokat lehessen kapni arról, hogyan boldogulnak később a szabad természetben.

(Fotó: Hanga Zoltán)

A most szabadon engedett fajok mindegyike természetvédelmi oltalom alatt áll. A mocsári teknős, a szürke gém és az egerészölyv védett, a fehér gólya pedig fokozottan védett fajnak számít.