Mentett parlagi sast engedtek el a Hortobágyon

Mentett parlagi sast engedtek szabadon a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága és a Fővárosi Állat- és Növénykert szakemberei.

Gyógyultan távozott az a mérgezett parlagi sas, amelyet még június végén találtak a Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei Báránd térségében. A fokozottan védett madár az elmúlt hetekben a Fővárosi Állat- és Növénykertben lábadozott, s mivel gyógyulása teljesnek mondható, a szakemberek kedd délben szabadon engedték a Hortobágyi Nemzeti Park védett területén - olvasható az intézmény közleményében.

A madarat június 26-án találták Báránd térségében, először közmunkások figyeltek fel a lucernatáblában tartózkodó, gyanúsan viselkedő állatra. Mint később kiderült, a madár mérgezéses tüneteket mutatott, valószínűleg szándékosan kihelyezett mérgezett csalétekből lakmározott. Ezen a környéken 2009-ben már találtak egy mérgezés miatt elpusztult parlagi sast.

Azonnali életmentő ellátása után az állat először a Hortobágyi Nemzeti Park górési madárvédelmi állomására került, majd továbbszállították a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi mentőhelyére, ott további állatorvosi ellátás és utókezelés várt rá. Az elmúlt hetekben a madár nemcsak hogy meggyógyult, hanem kellően meg is erősödött, így állapota minden tekintetben alkalmassá vált arra, hogy a szakemberek visszajuttassák a szabad természetbe. A visszaengedéshez a Hortobágyi Nemzeti Park védett területét, Hortobágy községtől délre Pentezug térségét választották ki.

Illusztráció (MTI-fotó: Szigetváry Zsolt)

A Fővárosi Állat- és Növénykert madármentő tevékenységének keretében évente több száz emberi segítségre szoruló - mérgezett, áramütött, meglőtt, törött szárnyú, legyengült vagy elárvult - madárról gondoskodnak. Ezeket az állatokat – ha az állapotuk és kondíciójuk lehetővé teszi – minden esetben visszajuttatják a szabad természetbe. A mentett madarak többsége védett, illetve fokozottan védett faj.

Emellett az állatkert kisemlősök (sünök, denevérek, pelék, mókusok stb.) és hüllők (pl. mocsári teknősök) mentésével is foglalkozik. A mentőtevékenység költségeinek finanszírozására az intézmény külön alapítványt hívott életre Magyar Madármentők Alapítvány elnevezéssel. A madármentő tevékenységet széles körű együttműködés keretében folytatják, amelyben a Fővárosi Állat- és Növénykert legfontosabb partnerei a Hortobágyi Nemzeti Park, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, illetve a Magyar Madártani és

Természetvédelmi Egyesület.

Az elmúlt években Magyarországon is jelentős természetvédelmi problémává vált a ragadozó madarak szándékos mérgezése. Parlagi sasból például az elmúlt öt évben több mint hatvan példányt pusztítottak el hazánkban, miközben a faj teljes állománya az Európai Unió tagállamaiban összesen alig haladja meg a 200 költő párat.

2012-ben az Európai Unió Life+ természetvédelmi alapjának támogatásával, 2,1 millió eurós költségvetéssel olyan program indult útjára, amelynek célja az ilyen esetek visszaszorítása, elsősorban a parlagi sas, de más madárfajok esetében is. A program fő koordinátora a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a partnerszervezetek között pedig több nemzeti park, állatkert, illetve a Nemzeti Nyomozó Iroda is megtalálható.

A Fővárosi Állat- és Növénykert elsősorban az állatorvosi háttér biztosításával, az emberi segítségre szoruló madarak gyógykezelésével és utókezelésével vesz részt a programban.

A parlagi sas (Aquila heliaca) Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi eszmei értéke egymillió forint.