Szerbiában a mezei pocok lett az első számú mezőgazdasági kártevő, ezért a mezőgazdasági minisztérium azt javasolta a termelőknek, hogy a nagy területre kiterjedő hatékony rágcsálóirtásban megengedett a cinkfoszfid vagy bromadiol alapú szerekkel kezelt gabona műtrágyaszóróval történő kijuttatása. A Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület óvatosságra int.

Az elmúlt hetekben több forrásból – beleértve a mezőgazdasági minisztériu­mot is – felhívások jelentek meg a termőföldeken elszaporodott rágcsálók irtására. Ennek során külön hangsúlyt fektettek azokra a módszerekre, amelyek mérgezett csalétkek kiszórásán alapulnak. A felmérések alapján a mezei pocok lépett elő az első számú mezőgazdasági kártevővé, ezért a mezőgazdasági minisztérium azt javasolta a mezőgazdasági termelőknek, hogy a nagy területre kiterjedő hatékony rágcsálóirtás érdekében megengedett a cinkfoszfid vagy bromadiol alapú szerekkel kezelt gabona műtrágyaszóróval történő kijuttatása.

A Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület közleményben reagált a hírközlő szervekben – a televízióban, a rádióban és az újságokban egyaránt – megjelent információkra. A közlemény kiemeli, hogy senki, még a minisztérium sem javasolhatja a mérgek műtrágyaszóróval történő kijuttatását a földekre, függetlenül attól, hogy mekkora rágcsálóinvázióval állunk szemben. Az említett rendkívül erős mérgek alkalmazásának egyik alapkövetelménye, hogy semmi esetre sem maradhat a méreggel kezelt csalétek a talaj felszínén, hiszen számos madár és emlős kerülne kapcsolatba vele, és fogyaszthatná el a mérgezett gabonát vagy más csalétket. Ebben az esetben fennáll a tömeges mérgezés veszélye, ami ökológiai katasztrófához vezetne. November folyamán Szerbcsernye határában ez meg is történt.

Félő, hogy a rágcsálóirtásra való felhívás téves interpretációja súlyos, különösen a madárvilágra nézve végzetes következményekkel járhat, ha a hatóságok megengednék a melegvérű állatokra halálos mérgek nagy területen történő felszíni szétszórását. A környezetre veszélyes ilyen jellegű cselekedet a mérgek környezetkímélő alkalmazásáról szóló előírásokkal összeegyeztethetetlenek, elkövetésük pedig büntetendő is. A madárvédő egyesület felhívja a mezőőrök, a vadőrök és minden természetbarát embert, hogy azonnal és határozottan lépjen fel, ha a határban azt tapasztalja, hogy a mezőgazdasági parcellák felszínére és nem a rágcsálók járataiba szórják a méreggel kezelt csalétket.

A szervezetlen és káros következményekkel járó rágcsálóirtásokkal szemben a Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület tagjai környezetkímélő módszerek népszerűsítésével próbálnak hatni a gazdákra, hogy minél kevesebb mérget szórjanak ki a földjeikre.

A rágcsálókkal fertőzött parcellákra úgynevezett T-fák kihelyezésével hatékonyan oda lehet csalogatni a mezei pockokkal táplálkozó ragadozó madarakat. Az ölyvek, a vércsék és a héják a T-fákra szállva figyelik a környezetüket, és amint észreveszik a talajon vagy a növények között mozgó rágcsálókat, azonnal lecsapnak rájuk.

Ezek a rágcsálópusztító nappali ragadozó madarak – az éjszaka aktív baglyokkal együtt – rengeteg mezőgazdasági kártevőt, mezei pockot és más rágcsálót pusztítanak el.

Ezért ajánlja a madártani egyesület az egyszerű és hatékony T-fák kihelyezését a rágcsálójárta területekre. Azt is figyelembe kell venni, hogy ezek a ragadozó madarak – a mérgekkel ellentétben – nem jelentenek veszélyt a vadállományra - írta a Magyar Szó.