A környezetszennyezés katasztrofális hatásai, az élővilág pusztulása régóta közbeszéd tárgya. A pusztulás azonban nem csupán a környezetben, de az emberi szervezetben is mérhető.

A növényvédő szerek hatásai, a károsanyag-kibocsátás következményei nem csupán a növény- és állatvilágot veszélyeztetik, a különböző mérgek a táplálékláncon végigérve az emberi testben is nyomot hagynak.

Táplálékaink, a levegő, de még a víz is tele van a természettől idegen anyagokkal, ami évtizedek óta mérhető, és egyre aggasztóbb számokban jelenik meg. Talán te is mindent megteszel, hogy a lehető legegészségesebben élj, a környezetszennyezés visszafordíthatatlan hatásai alól mégsem vonhatod ki magad.

Légből kapott

Felsorolni is nehéz, mennyi természetidegen anyag jut a szervezetedbe, ha csak végigsétálsz egy forgalmas út mentén. Az autók motorjában elégő benzin vagy gázolaj többek között szén-dioxidot, szén-monoxidot, nitrogén-dioxidot, jelentős mennyiségű nehézfémet hagy maga után. Budapesten egy szélcsendes, fülledt hétköznapon különösen komoly koncentrációban van jelen a levegőben a rengeteg veszélyes anyag és por.

Igazából még az utcára sem kell menned, hogy kémiai veszélynek tedd ki magad. A fénymásoló, a tapéta, a bútorok és egyéb berendezési tárgyak a legkülönbözőbb káros anyagokat „párologtatják ki”. 13 millió vegyületet ismerünk, közülük több mint százezret veszélyes környezeti méregként tartanak számon.

Az utóbbi évtizedben nagyon sok, környezetet terhelő anyagot betiltottak ugyan, ez azonban nem azt jelenti, hogy az emberi szervezetre veszélyes vegyületek azonnal el is tűntek. A növényvédő szerek, rovarölők, amelyeket esetleg betiltottak, még akár 10-20 évig is jelen lehetnek az ökoszisztémában.

A poliklórozott bifenileket (PCB) vagy a DDT nevű rovarirtó szert például rég kivonták a forgalomból, felismerve, milyen pusztító a hatásuk az élővilágra. Ezen szerek jelenlétét viszont azóta olyan helyeken is kimutatták, ahol nem is használták őket, így az Antarktiszon, pingvinek húsában, az Északi-sarkon és a magashegységekben élő állatok szervezetében. Ugyan miért épp az emberi testben ne lennének jelen ezek a pusztító vegyületek?

Még a csecsemők sem védettek

Nyolc évvel ezelőtt a Természetvédelmi Világalap (WWF) átfogó kutatást végzett, hogy kiderítsék, mennyire aggasztó a helyzet. Akkor 12 országból toboroztak önkénteseket, hogy elvégezzék rajtuk a vizsgálatokat; Magyarországról egy győri család jelentkezett. A család legidősebb, 61 éves tagjának szervezetében 27 vegyi anyagot találtak, lánya testében 18, unokája mintáiban 19 nemkívánatos vegyületet mutattak ki. Az átfogó kísérlet során egyetlen „teljesen tiszta” embert sem találtak. A program egyik tanulsága, ugyanakkor meglepetése volt, hogy a fiatalok szervezetében több a kimutatható káros anyag, mint a középkorúakéban, bár a legnagyobb mennyiségben a nagyszülők generációja bizonyult „mérgezettnek”.

Bizony, még az újszülöttek sem védettek – derítette ki egy másik vizsgálat az amerikai Környezetvédelmi Munkacsoport megbízásából. A felmérést újszülöttek köldökzsinórvéréből vett mintán végezték, és azt találták, hogy több – rákot, idegrendszeri károsodást, fejlődési rendellenességet okozó – káros anyag is jelen van a csecsemők vérében, bár többnyire kis mennyiségben.

A környezetvédő mozgalmak, az interneten és televízióban riogató aktivisták még nem jutottak el elég emberhez, hiszen a problémát a legtöbben nem veszik elég komolyan, míg közvetlenül nem érinti őket. Az ökoszisztéma megborulásával, a károsanyag-kibocsátás következményeivel azonban lassan mindenkinek szembesülnie kell, hiszen a Föld összes élőlényének minden sejtjére hatással van ez a civilizációs átok.

http://www.otvenentul.hu/