Október 26-án jár le az egyesített Kennedy-akták 25 éves titkosítása, és a millióoldalnyi irat közelebb vihet a rejtély megoldásához. Bár ezt többen kétlik.

Csütörtökön Donald Trump kezdeményezésére feloldják a Kennedy-akták titkosítását. Ezek több ezer olyan dokumentumot tartalmaznak, amelyeknek köze lehet a néhai elnök meggyilkolásához.

1992-ben lépett életbe a Kennedy-feljegyzések törvénye, amelynek keretében egyetlen gyűjteményben csoportosították a milliónyi oldalt számláló dokumentumokat. Akkor úgy szabták meg a törvényt, hogy 25 év múlva lesz feloldható a titkosítás, de a törvény lehetőséget biztosít az FBI és a CIA számára, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kérje annak meghosszabbítását. Most úgy fest, mégis feloldják azt, bár nem tudni még, korlátozásokkal teszik-e. Trumpra egyre nagyobb nyomás nehezedett a történészek és a sajtó részéről, hogy vessen véget a több mint ötven éve tartó titkolózásnak, bár a rossz nyelvek szerint a CIA igazgatója, Mike Pompeo ennek ellenkezőjére szerette volna rávenni.

Roger Stone, az elnök bizalmasa és tanácsadója személyesen is sürgette Trumpot, hogy segítsen fényt deríteni az igazságra. Stone-nak az a sejtése, hogy a CIA képezte ki Lee Harvey Oswaldot, John Fitzgerald Kennedy elnök feltételezett gyilkosát. Könyvet is írt arról az összeesküvés-elméletéről, hogy Lyndon B. Johnson alelnöknek köze lehetett a merénylethez. Roger Stone minden információját megosztotta Trumppal, aki elmondása szerint „csupa fül volt”.

A Kennedy-gyilkosság 1963. november 22-én rázta meg az Egyesült Államokat és a világot, és azóta sem szűnt meg a feltételezés, hogy az ellenlábas republikánus pártnak is része lehetett benne. Magától Trumptól sem állhat távol ez az elmélet, hiszen a 2016-os kampány során azt vetette oda pártbeli ellenlábasának, Ted Cruznak, hogy annak apja kapcsolatban állt Oswalddal. Trump azóta sem magyarázta meg, miért mondta ezt, és bocsánatot sem kért.

A Kennedy-gyilkosságban elmélyült szakértők úgy sejtik, nagyjából 3100 új, korábban sehol sem közzétett dokumentum kerülhet napvilágra, és ezek kitérnek majd az amerikai hírszerzés szerepére is. Oswaldot, akivel két nappal a merénylet után végzett Jack Ruby, egy night club tulajdonosa, szemmel tartotta a CIA is. Két hónappal a gyilkosság előtt hat napot töltött Mexikóban, és többen is úgy vélik, kapcsolatban állt a kubai diktatúrával, illetve a szovjetekkel.

A New York Times egykori újságírója, Philip Shenon könyvet írt a gyilkosságot kivizsgáló Warren-bizottság tevékenységéről, és szerinte egyértelműen a mexikói út lesz a hiányzó láncszem a történetben. Számára az a legnagyobb kérdés, hogy ha Oswaldot szovjet és kubai kapcsolatai miatt szemmel tartotta a CIA, és tudták róla, hogy veszélyes, miért engedhették mégis, hogy az események az ismert módon alakuljanak.

Ugyanakkor a történészek szerint a titkosítás feloldása nem állítja majd a feje tetejére az ügy megítélését. Gerald Posner könyvet írt Oswaldról és annak a gyilkosságban betöltött szerepéről Case Closed: Lee Harvey Oswald and the Assassination of JFK, címmel, és ma is úgy véli, Oswald egyedül követte el a gyilkosságot. Szerinte inkább azért fontos az akták feloldása, mert ki fog derülni, miként vett részt a CIA és az FBI a nyomok eltüntetésében. Úgy látja, Oswald és a titkosszolgálatok együttműködtek, de eredendően Fidel Castro meggyilkolására „szerződtek”, akit aztán hét kísérlet során még csak megsebesíteni sem sikerült. Szerinte ezek után fura lenne, ha pont ők követik el a tökéletes gyilkosságot Dallasban. Oswald esetleg önállósíthatta magát, és az akták feloldása inkább a kubai diktátor elleni merényletek tervéhez vihet közelebb.

Ken Hughes, a Virginia Egyetem professzora ezt annyival egészítette ki, hogy Ngô Đình Diệm, Dél-Vietnam első elnöke is célpont lehetett.

Az mindenesetre biztosnak látszik, hogy az összeesküvés-elméleteket amúgy elutasítók is kíváncsian várhatják az akták titkosításának csütörtöki feloldását.

B. Kovács Gergely / Magyar Nemzet