Egyes becslések szerint minden harmadik ember – különösen a nők többsége – tekinthető frontérzékenynek, azaz megviselik az időjárás változásai.

Írta:Ferenczy Mária

Sokunk már jó előre megérzi az időváltozást. A melegfront közeledtét – az arra érzékenyeknél – általában egy-két nappal vagy néhány órával az időjárás-változás beköszöntése előtt ingerültség, fáradtságérzet, pulzus- és vérnyomás-emelkedés jelezheti, míg az ellenkező időjárási frontnak nem a közeledése, hanem a „jelenléte” váltja ki a kellemetlen, esetleg kínzó testi és pszichés panaszokat.

Kinél borúra derű, kinél derűre ború?

A hőmérséklet, a légnyomás és a levegő páratartalmának gyors változása, ingadozása felerősítheti a keringési problémákat, az anyagcsere, illetve a hormonháztartás zavarait, a reumatikus fájdalmakat, az arra hajlamosaknál vezető „tünet” lehet a fejfájás, illetve a hangulatingadozások jelentkezése is.

Míg a melegfrontra érzékenyek a meleg idő közeledte előtt egy-két órával már a testükben, az idegeikben érzik a változást (feszültek lesznek, a szívük erősebben ver, a légzésük felgyorsul, a fejük megfájdul), addig az alacsony légköri nyomástól és a hőmérséklet esésétől, tehát a hideg idő közeledtétől szenvedők fáradékonnyá, aluszékonnyá válnak, vérnyomásuk „leesik”, figyelem-összpontosító képességük csökken, mozgásszervi problémáik felerősödhetnek, a görcskészségük nőhet, allergiás panaszaik súlyosbodhatnak.

A frontérzékeny ember nem meteopata, nem hipochonder

Az időjárási frontátvonulásokra különösen a legyengült immunrendszerű idősek, lábadozó betegek, a krónikus betegségben szenvedők szervezete „felel” szélsőséges testi és pszichés tünetekkel. A hirtelen bekövetkező időjárás-változások azért terhelik meg különösen a szervezetet, mert ilyenkor a levegő hőmérsékletén, páratartalmán, a légnyomáson kívül annak oxigéntartalma is változik, ez pedig a szervezet oxigénellátottságát is befolyásolja. Egyes esetekben nehézlégzéshez, „befulladáshoz”, vagy akár szívműködési zavarokhoz vezethet.

A hidegfront melegfrontba való átmenete hajlamosít például a vérzékenységre, vérnyomás- és vércukorszint-emelkedésre, míg a melegfrontot követő, hirtelen hőmérséklet-csökkenéskor fokozódhat a görcskészség, felerősödhetnek az allergiás tünetek, asztmás rohamok, ízületi fájdalmak.

Ma már tudományosan alátámasztott tény, hogy a hirtelen frontbetörésekkor megnő a balesetek, a (kora)szülések száma, és a sebészeti beavatkozások után több műtéti szövődménnyel kell számolni.

Legtöbbünk különösen az évszakfordulókra jellemző hőmérséklet-ingadozásokat szenvedi meg, amikor naponta, kétnaponta akár 10 °C-nyi mínusz- vagy plusz-eltérést is el kell viselnünk, ráadásul ezekben az időszakokban a magas és alacsony légköri változások is fokozottan igénybe veszik szervezetünk alkalmazkodóképességét.

Mit tehetsz, hogy ne terítsen le?

Az orvos-meteorológusok egyre többször figyelmeztetnek arra, hogy a frontérzékenység káros hatásainak kivédésében milyen fontos: ismerjük-e saját szervezetünk időjárási szélsőségekre adott válaszreakcióit (ez például a krónikus betegeknél kiemelt jelentőségű lehet, hiszen a frontos időszakokban indokolttá válhat a megszokott gyógyszer adagolásának megváltoztatása, azaz a dózis csökkentése vagy növelése).

Amennyiben tudjuk magunkról, milyen időjárási frontra vagyunk érzékenyek, a házi- vagy kezelőorvosunkkal érdemes megbeszélnünk, hogyan mérsékelhetjük annak kellemetlen hatásait, vagyis hogyan mehetünk elébe krónikus – pl. szív- és érrendszeri, cukor-, vese és egyéb – betegségeink súlyosbodásának, tüneteik felerősödésének.

Az orvos-meteorológusok szerint az időjárás változásait nehezen tűrők (például az idősek), vagy akiket ezek a hőmérsékleti és légköri ingadozások a megszokott életvitelükben, munkavégzésükben is zavarnak, kérjék ki háziorvosuk tanácsát, hiszen e kellemetlenségek gyógyhatású készítményekkel, mozgással, megfelelő táplálkozással ma már mérsékelhetők.

Mi is az a klímastressz?

Az utóbbi 20 évben tudósok százai keresik az összefüggést a globális klímaváltozás és egy sor civilizációs betegség (pl. az allergiás, asztmás betegek számának növekedése) között. 

A klímakutatók véleménye sem egységes. Akadnak, akik szerint a globális felmelegedésként emlegetett globális klímaváltozás egyáltalán nem új, nem kirívó meteorológiai jelenség, és nem is kell tőle tartani, mivel a Föld eddigi története során már többször lezajlottak a mostanihoz hasonló változások. Ezek a szakemberek nem az időjárás szélsőségességével hozzák összefüggésébe például a frontérzékenységet, hanem a civilizált életforma elterjedésével, vagyis azzal, hogy az emberek többsége egyre jobban elszakad a természetközeli életformától. A klímastressz negatív hatásait hangoztatók szerint a jövőben az egészségünk olyan mértékben károsodik, amilyen mértékben károsítjuk/terheljük a környezetünket.

Az optimista klímakutatók „víziója” az, hogy az elkövetkező negyven-ötven évben az emberek szervezete is, az élővilág is alkalmazkodni fog a melegebb nyarakhoz, a hidegebb, rövidebb telekhez és a tavasz meg az ősz megrövidüléséhez, mégpedig fokozatos életmódváltással.

Erre utaló jelek/ötletek már most is vannak... Egy-két éve vetődött fel, hogy a mérsékelt égövben lakóknak is a délszaki népek életritmusára kellene áttérniük (mondjuk a déli szieszta bevezetésével elkerülhető a legforróbb nyári órák szervezetet terhelő hatása), és az sem kizárt, hogy többet és másként kell a jövőben az időjárással kapcsolatos előrejelzésekkel és a klímaváltozás következtében szélsőségessé vált időjárás okozta egészségi problémákkal foglalkozniuk az orvos-meteorológusoknak és a szakorvosoknak is.

Tudtad?

a hirtelen légnyomásváltozásra érzékenyeknél elsősorban a vegetatív idegrendszer reagál lehangoltsággal, fejfájással, hangulatingadozással, általános rossz közérzettel, vérnyomás-ingadozással;

évente legalább 120 front vonul át rajtunk;

a frontérzékenységi hajlam örökölhető.

otvenentul.hu