Természet: Miattunk halhatnak ki a méhek

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

network.hu

Talán nem meglepő, hogy az ember keze is benne van az elmúlt években jelentkező méhpusztulási hullámban. A deformáltszárny-vírus nekünk köszönhetően terjed olyan messzi országokba is, ahová egyébként több évtized alatt jutna el – ez pedig a varroa atka pusztító tevékenységével együtt halálos csapást mérhet a méhpopulációkra.

 

A Science tudományos folyóiratban aggasztó tanulmány jelent meg a háziméhek helyzetéről – a kifejezetten veszélyes deformáltszárny-vírus (DWV) terjedését a tanulmányban szereplő kutatás szerint ugyanis az ember idézi elő, méghozzá

a méhkolóniák kereskedelmével szerte a világban.

Felgyorsítottuk a vírus terjedését

A vírus fő terjesztője a nyugati mézelő méh, azaz a háziméh (Apis mellifera), a fertőzött rovarok már Új-Zélandon és Észak-Amerikában is megjelentek. A DWV ekkora távolságokat sokkal hosszabb idő alatt járna be természetes körülmények között, de "hála" az emberi tevékenységnek, a vírus terjedése felgyorsult.

A fertőzött állatok szárnya felpödrődik, potrohuk megduzzad

Forrás: Klaas De Gelder
A DWV-ről röviden
A deformáltszárny-vírust (deformed wing virus, DWV) először Lengyelországban írták le, ma már széles körben elterjedt, megtalálható Európában, Ázsiában, a Közel-Keleten és Afrikában is. Az erősen fertőzött méhek szárnya felpödrődik, röpképtelenné válnak, a potrohuk felduzzad, és élettartamuk jelentősen megrövidül. Azok a családok, melyek a téli időszakra fertőzött, gyenge egyedekkel készülnek, sokkal nagyobb eséllyel  teljesen kipusztulnak tavaszra.
A vámpíratka is felelős

Az Exeteri, Sheffieldi és Salfordi Egyetem kutatói 17 ország 32 helyszínéről elemezték a háziméhek genetikai mintáit, valamint a rajtuk élősködő varroa atkákét is, amelyek szintén hozzájárulnak a méhek nagyszámú pusztulásához.

Az varroa atka

Forrás: Wikimedia Commons

A varroa, más néven ázsiai méhatka (Varroa destructor) a háziméh ektoparazitája (külső élősködője) csak a méhek kolóniájában élősködve képes szaporodni. Az atka megtapad a rovar testén, és annak szövetnedveiből táplálkozik, miközben további kórokozókat, például vírusokat terjeszt. Az erős fertőzöttség okozta betegség, a varroatózis, az egész méhcsalád pusztulását okozhatja.

Európából indult

„A kutatási eredmények megerősítik, hogy a DWV okozza a varroa atkával fertőzött kolóniák pusztulását, és azt is, hogy a vírus az európai méhektől érkezett” – mondta el Stephen Martin, a Salfordi Egyetem professzora a BBC-nek.

A kutatók szerint a deformáltszárny-vírus azért olyan veszélyes, mert az ezt terjesztő atka a méhlárvákból és a felnőtt állatokból is táplálkozik. Ennek a kétszeres pusztításnak tudható be, hogy az elmúlt években több millió méh esett a DWV áldozatául.


A kutatók szerint az elsődleges megoldás az lenne, ha a méhkereskedelemben sokkal komolyabb ellenőrzéseket vezetnének be, így talán kevesebb fertőzött méh jutna át a határokon.

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu