Köztudott, hogy számos statisztika mutatja a magyar emberek rossz egészségi állapotát. Mi ennek az oka?

Szerző:Ferenczy Mária

A magyar emberek többségét az egészségtelen táplálkozás, a testmozgás hiánya és a stresszes életmód jellemzi, ennek következtében pedig igen sok a súlyfelesleggel, magas koleszterinszinttel, valamint a magas vérnyomással élők száma. Nagyjából így lehetne összefoglalni a rossz egészségi állapotunk okait, amihez hozzávehetjük még az alulinformáltságot: a lakosok egy részének például nincs tudása arról, hogy mennyi is normál vérnyomásérték, így van, hogy a 160/100 Hgmm-es eredményt is elfogadhatónak tartják.

Javuló tendenciák az étkezésben

Pozitívum viszont, hogy egyre többen próbálnak tudatosan odafigyelni az egészséges életvitelre. Annak ellenére, hogy még mindig nagy a 30-40 BMI körül élők száma, nagy előrelépés, hogy a legtöbbeknek sikerült napi szinten beiktatni az étkezéseikbe a zöldség-és gyümölcsfogyasztást, ügyelnek a megfelelő (1,5-2 l) folyadékpótlásra, ráadásul a cukros üdítők rendszeres vásárlásáról is kezdenek leszokni – ahogy a fogyasztási adatok legalábbis mutatják. Ezek jelentősen hozzájárulnak az egészség megtartásához és visszanyeréséhez, viszont a táplálkozásukban még így is van pár rossz szokás, hiba, ami betegségekhez vezethet. Ilyen többek között a sima fehér liszt használata, a disznózsír gyakori alkalmazása, és a nagy mennyiség fogyasztása egy étkezésen belül. Ehelyett előnyösebb lenne, ha gyakran ennénk keveset, előtérbe kerülne a rostdús táplálkozás, a hidegen sajtolt növényi olajok, a cukorpótlók használata, valamint nassolnivalóként az olajos magvak mértékletes fogyasztása.

Nem szeretünk elfáradni

Általánosságban elmondható, hogy nagyon kevesen vannak, akik az ajánlások szerint mozognak (legalább 150 perc/hét közepes intenzitás – azaz lihegtető, izzasztó – ún. kardio mozgás), továbbá sokan nem tudják, mit is takar a közepes intenzitású és az intervallumedzés. Pedig a rendszeres, megfelelő testmozgás igen fontos lenne, hiszen az emberek többsége ülőmunkát végez, és időhiányra hivatkozva utána sem szán időt a sportolásra. Ennek persze megvan a maga böjtje, hiszen a krónikus betegségek mellett egyre többen szenvednek különböző ízületi problémákban (pl. térd-, nyak-, csípőfájdalom), így sokaknak már olyan az állapotuk, hogy gyógytornászra lenne szükségük.

További érdekesség, hogy a magyar lakosok egyre inkább elszoktak attól, hogy kifárasszák magukat, így nagyon kevesen feszegetik a határaikat. Sokan a saját bevallásuk szerint lusták, ezért szükségük lenne biztatásra, ráadásul jobban is teljesítenek, ha van mellettük valaki, aki támogatja, és dicséri őket.

Céltalanság

Sokszor hallani, miszerint az embert a céljai viszik előre. Ennek ellenére – a közvélemény-kutatások tanulsága szerint – nagy számban vannak azok, akik nem tudnak konkrét célokat megfogalmazni maguknak, vagy pedig – állításuk szerint – mindent elértek, így nem szeretnének újabb kihívásokat. Ennek egyenes következménye a mozgásszegény életforma. A különböző kifogások közül az időhiány a leggyakoribb, valamint az, hogy nem szeretik, ha mások látják őket edzés közben. Természetes, hogy vannak ilyen beállítottságú emberek, jó megoldás lehet az ilyen helyzetekben az egyéni sportok választása (pl. séta, futás, kerékpározás) ráadásul zenelejátszó hallgatásával is remekül ki lehet zárni a külvilágot. 

A testmozgásnak pedig igen nagy szerepe lenne a megfelelő stresszkezelésben – mely az egészségmegőrzés egyik alappillére –, amit szükség esetén kiegészíthetnek különböző stresszkezelő technikák is. Ezek együttesen hozzájárulnak a mentális egészség megőrzéséhez, emellett nagy szerepet játszanak a betegségek megelőzésében és kezelésében.