Mindenki tudja, hogy olvasni hasznos, egészséges, fejlesztő hatású. Miért is?

Szerző: Futaki Balázs

Az olvasás egészségre gyakorolt hatását régóta kutatják a szakemberek. Még mindig sok kérdés van a témában, már csak azért is, mert az agy működéséről közel sem tudunk mindent. Vajon hogyan fejleszt az olvasás, mi történik az agyunkban, miközben befogadunk, értelmezünk egy történetet?

Betűk és történetek

Egyes szakemberek régóta kongatják a vészharangot: az újabb generációk tagjai egyre kevesebb könyvet olvasnak, sőt a fiatalok egyre nehezebben értelmezik az olvasottakat, mérhetően nő a funkcionális analfabéták száma. Mások éppen ellenkezőleg vélekednek: a mobiltelefonok, tabletek, közösségi oldalak korában a fiatalok sokkal többet írnak és olvasnak, mint a szüleik. Más kérdés, hogy regényeket, könyveket valóban ritkábban vesznek a kezükbe, a rövidebb üzenetekből, szövegekből viszont óriási mennyiséget fogyasztanak. Van-e jelentősége annak, hogy mit olvasunk, ha tudjuk értelmezni a szöveget? 

A legújabb kutatások szerint igenis lényeges, hogy ne csak önmagukban értelmezhető mondatokat, rövid szövegeket, de egész történeteket olvassunk. A történetek ugyanis felépítésükből adódóan arra késztetik az agyat, hogy távoli elemeket kapcsoljon össze, ok-okozati összefüggéseket ismerjen fel, a képzeletbeli térben és időben is tájékozódási pontokat keressen és találjon – egyszóval a történetek értelmezésével hihetetlen aktivitásra késztetjük szürkeállományunkat. Ezt megerősítendő, egy 2009-es kutatás során a kutatók MRI segítségével mutatták ki, hogy olvasás közben az agy számos területe aktivitásba lép, attól függően, hogy éppen miről olvasunk, és ezáltal új idegpályák is kifejlődhetnek. Ugyanez mobiltelefonos üzenetküldés és -olvasás közben, valamint facebookos posztok olvasásakor nem történik meg.

Empátia, szókincs

A Trends in Cognitive Sciences című szaklapban publikált összefoglaló anyag szerint ugyancsak lényeges, hogy novellákat, regényeket olvassunk, mégpedig az empatikus készségünk fejlesztése miatt. Miközben olvasunk – állítják a kutatást végző szakemberek –, óhatatlanul beleképzeljük magunkat a főhős bőrébe, ezáltal pedig képet kapunk mások érzéseiről, motivációiról, elképzeléseiről – mindez pedig a hétköznapi életünkre is hatással lehet.

„Az elképzelés, hogy a pszichológia és az irodalom között átjárás van, egészen új irányzat. Manapság óriási a pezsgés a témában. A kutatók kezdik végre felfedezni azt, hogy a képzeletvilág rendkívül fontos pszichológiai szempontból” – mondja az összefoglaló egyik szerzője, Keith Oatley, a Torontói Egyetem munkatársa.

Nem csupán az empátiánk, emberismeretünk, de a szókincsünk, kifejezőkészségünk is fejlődik a történetek befogadásán keresztül. Könnyű belátni, hogy egy Tolsztoj-regény mennyivel nagyobb szókinccsel dolgozik, mennyivel gazdagabb mondatszerkezet-variánsokat használ, mint akár több ezer SMS, vagy több száz facebook-poszt, amivel évente dolgunk akad.

Stressz, depresszió, Alzheimer-kór ellen

Nem kell kutatási jelentéseket olvasni ahhoz, hogy belássuk: az olvasás valóban kikapcsol, a más világokba tett kirándulások feledtetik e világi problémáinkat, csökkentik stressz-szintünket, ami mérhető egészségügyi haszonnal jár számunkra. Éppen ezért a könyvek segítségével eredményesen vehetjük fel a harcot a mentális betegségekkel szemben, de kutatásokkal alátámasztott tény az is, hogy az olvasással az Alzheimer-kór is megelőzhető, illetve késleltethető. Elég csak körbenézni az irodalmi világban. A 80 év alatti írók között elvétve találunk Alzheimer-kórost, de 80 esztendős kor felett is látványos szellemi egészségnek örvendenek az irodalommal rendszeresen foglalkozó művészek.

Lényeges tehát, hogy az olvasott történetek felé tereljük gyerekeinket, unokáinkat, annál is inkább, mivel az agyi funkciók fejleszthetősége mérhetetlenül könnyebb gyerekkorban, mint akár a huszonévesek esetében.