Tél közeledtével a szellőztetések is ritkábbak lesznek. A növekvő páratartalom, így a kórokozók elszaporodása pedig egészségtelenné teszi a környezetet.

Írta :Futaki Balázs

Egy átlagos család naponta 10 liter párát termel. A téli hidegben ez a páramennyiség elhasználódottá teszi a zárt terek levegőjét, ezért nemcsak jólesik, de fontos is felfrissíteni a levegőt gyors, de alapos szellőztetéssel. A lakáson belüli ruhaszárítás pedig súlyosbíthatja az asztmás tüneteket. Megfelelő minőségű beltéri levegővel azonban megelőzhetők az asztmás és az allergiás megbetegedések, és biztosítható az általános jó közérzet.

A zárt térnek is lélegeznie kell

Mi, európaiak életünk 90 százalékát a négy fal között töltjük. Egészségünk és közérzetünk szempontjából ezért nem mindegy, milyen levegőjű helyiségben tartózkodunk.

Az energiatakarékosság jegyében az épületek napjainkban fokozott légzárással készülnek, ami tovább ront a belső légállapotokon, magasabb páratartalmat eredményezve. Ráadásul mind otthon, mind a munkahelyünkön egyre több elektromos berendezés vesz körül bennünket, melyek szintén szennyezik a levegőt. Télen kevésbé van kedvünk ablakot nyitni a beáramló hideg miatt. A páratartalom csökkentése és a levegő minőségének javítása érdekében viszont minden zárt térnek lélegeznie kell.

Ruhaszárítás és páratartalom

A Glasgow-i Egyetem Mackintosh Építészmérnöki Karának kutatásából az derült ki, hogy számos otthonban túl magas a páratartalom, és ennek közel 30 százalékáért a kiteregetett ruhák a felelősek. A felmérésben részt vevő lakások háromnegyedében olyan magas volt a páratartalom, ami a poratkák szaporodásához vezethet, és felveti a megnövekedett penészspóra-koncentráció kockázatát.

A száz otthont vizsgáló felmérés azt mutatta, hogy a tulajdonosok 87 százaléka hideg időben a négy fal között szárítja ruháit, kétharmaduk pedig a fűtőtestek közelében helyezi el a mosott ruhákat. A kisebb, jobban szigetelt lakásokból így a vízpára nehezen tud távozni.

A penészgomba olyan helyeken telepszik meg, ahol magas a levegő páratartalma: jellemzően a tusoló, a mosógép, a mosogatógép és a szárítógép környékén, illetve a konyhában. A penészgomba spóráinak belégzése egyrészt fertőzést okozhat, ami leginkább a legyengült immunrendszerű embereket sújtja, másrészt allergiás reakciót, különösen asztmát válthat ki, amint a spórák bekerülnek a felső légutakba és az orrmelléküregekbe. A penészgomba okozta betegségek tünetei közé tartozik a köhögés, az állandó kimerültség, a szem- és torokirritáció, a fejfájás, a bőrirritáció és a hányinger.

10 tipp az egészséges beltéri klíma megteremtéséért

A fűtési szezon elején nagyobb eséllyel alakul ki páralecsapódás, ezért ilyenkor még többször szellőztessünk. Ha odakinn 10-15°C a hőmérséklet, szellőztetéskor a helyiségek páratartalma is csökkenni fog. A falak, a padló és a bútorok gyors szellőztetés mellett még a hidegebb hónapokban sem hűlnek ki, és hamar visszanyerik eredeti hőmérsékletüket.

Tanácsos télen rövid, naponta többszöri szellőztetést alkalmaznunk a hosszabb ideig tartó, ritkábban végzett szellőztetések helyett. Ha szellőztetéshez ablakot nyitunk, akkor az állott levegő 5-20 percen belül távozhat.

Ébredés után szellőztessük ki a hálószobát!

Főzéskor nyissunk ablakot a konyhában, evés után pedig az étkezőben!

Takarítás után hagyjuk, hogy a levegő átjárja a szobákat!

Este, lefekvés előtt – akár kis időre is – nyissunk ablakot, hogy jobban tudjunk aludni!

Zárt ajtók mögött zuhanyozzunk, fürdés után töröljük szárazra a csempét és a padlót, majd nyissuk ki a fürdőszoba ablakát!

A frissen mosott ruhát ne a lakásban teregessük ki!

Főzéskor mindig használjunk fedőt – ez energiamegtakarítást is jelent.

Külső határoló falak mellé ne állítsunk bútorokat!

otvenentul.hu