Először mérték fel a világ botanikus kertjeit egy nagyszabású tanulmányban.

Cambridge-i botanikus kert 
Fotó: Profimedia

A tanulmány megállapította, hogy ezek a gyűjtemények jelentik a legnagyobb reményt a világ veszélyeztetett növényeinek megmentésére. A világ botanikus kertjeiben az ismert növények egyharmadát megtalálhatják a látogatók, ezek a kertek segítenek megvédeni a veszélyeztetett növényfajok 40 százalékát. A tudósok szerint a világon élő növényfajok egyötöde áll a kihalás szélén, a botanikus kertek kulcsfontosságúak a ritka növények fennmaradásában.

A botanikus kertek első tudományos felmérése során a kutatók több mint százezer növényfajt regisztráltak.

„Első alkalommal készítettünk globális értékelést a botanikus kertekben nevelt, gondozott és megőrzött növényállományról, tehát először láthatjuk, hogy mink van, és ami még fontosabb, hogy mi hiányzik a keretekből" - idézte a BBC News cikke Paul Smith-t, a botanikus kertek nemzetközi nonprofit szervezetének főtitkárát.

Kiderült, hogy a trópusi növényvilág csekély egyedszámmal képviselteti magát a botanikus kertekben, és az egyszerűbb növényfajok, mint a mohák is kisebb számban jelennek meg, ellentétben az olyan egzotikus virágokkal, mint az orchideák és liliomfélék.

A világszerte működő több mint ezer botanikus kertbe évente mintegy 500 millióan látogatnak el. Ezek a helyek nem csak népszerű látványosságot kínálnak, de fontos szerepet játszanak az oktatásban, a kutatásban és a megőrzésben is - hangsúlyozta a Nature Plants folyóiratban megjelent tanulmány.

A tudósok azonban rámutattak, hogy a legtöbb botanikus kert az északi féltekén található, ahol nehéz megfelelő körülményeket teremteni a trópusi növényeknek. Ezeket legjobb lenne élőhelyük országainak botanikus kertjeiben gyűjteni, ám a déli féltekén éppen ezekben az országokban kevés az ilyen intézmény.

A világ növénygyűjteményeinek mindössze 10 százaléka foglalkozik a veszélyeztetett fajok megőrzésével, a botanikus kertek tehát többet is tehetnének a világ legsérülékenyebb fajainak fennmaradásáért – hívták fel a figyelmet a szerzők.

„Ha nem őrizzük meg növényvilágunk sokszínűségét, az emberiség nehezen küzd majd meg az élelembiztonság, a környezeti károk és a klímaváltozás okozta globális kihívásokkal" - fogalmazott Samuel Brockington, a Cambridge-i Egyetem botanikus kertjének kurátora, a tanulmány társszerzője.