Húszezer évvel ezelőtt Európa nagy részét jégtakaró borította, és csak a hőmérséklet tartós emelkedése után indulhatott fejlődésnek az emberi civilizáció. A ma zajló globális felmelegedés – amely számos tudós szerint a társadalmi tevékenységek számlájára írható – szokatlanul gyors ütemű.

Egyre több az időjárással összefüggő katasztrófa. 2040-re már azt jósolják tudósok, kutatók, hogy az időjárás átalakulása már az emberi faj túlélését is fenyegetheti.

Veszélyben az ökológiai rendszer

„Haladunk lefelé a lejtőn” – mondta Mika János klímakutató. Jelenleg már az 1,5 Celsius-fokos emelkedés kétharmadánál járunk, az 1850-es évek óta már 1 fokkal nőtt a hőmérséklet, és ez is elég volt az extrém időjárási jelenségek gyakoribb megjelenéséhez. „Ha még két fokot emelkedik a hőmérséklet, akkor nagy baj lesz” – tette hozzá.

Olyan visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak meg, mint a nyugat-antarktiszi jégtömb leválása és beolvadása. Ez világszerte öt méterrel megemelné a tengerszintet – foglalta össze a szakember a várható környezeti hatásokat.

A kutatók úgy látják, hogy a helyzet visszafordíthatatlan. A genetikai erózió sebessége olyan nagy, hogy bármikor összeomolhat az ökológiai rendszer – tette hozzá Munkácsy Béla, az ELTE adjunktusa.

„Nem is feltétlenül az a kérdés, hogy mit lehet tenni, hanem inkább: mit nem lehet tenni” – hangsúlyozta Erdélyi Éva, a BGE docense.

Biztosan mindenki hallott olyan természeti katasztrófákról, amelyek korábban még nem fordultak elő. Egyre gyakrabban számíthatunk árvízre vagy tartós szárazságra. Egyre többször jelennek meg a szélsőségek az időjárásban – tette hozzá Erdélyi Éva.

Hasznot húznak egy természetes jelenségből?

Akadnak, akik úgy vélik, hogy a klímaváltozásban az emberi tevékenység szerepe elhanyagolható, és a napjainkban zajló folyamatokat is le lehet írni egyszerű ciklikussággal. Ezt a nézetet vallja Nemere István író is.

„Nem a globális felmelegedés a blöff, hanem az az állítás, hogy ezt az emberi és az ipari tevékenységek okozzák” – mondta. Még nem is létezett az emberiség, amikor a mostaninál nagyobbra nőtt az ózonlyuk, és sokkal jobban ingadozott a hőmérséklet. Nagyjából tízezer évente a Föld lehűlt, majd felmelegedett – tette hozzá.

Nemere szerint ezek természetes folyamatok, de sokan – köztük államok is – próbálnak ebből hasznot húzni.

Gyorsul a felmelegedés

„Sokkal gyorsabb a mostani felmelegedés sebessége” – reagált Mika az író szavaira. Tízszer-százszor olyan élénk a mostani változás. Ilyen gyorsan még sohasem emelkedett egy fokot a hőmérséklet. Ennek a változásnak valószínűleg több mint a felét az ember okozza – fejtette ki.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA)

Munkácsy kiemelte az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének októberi bejelentését, hogy az emberiségnek 10-12 éve maradt a radikális változtatásokra. Nyilván a fosszilis energia gazdasági érdekköre nehezen mond le a bevételeiről, a tudományos világ álláspontja azonban egyértelmű – tette hozzá.

Ha az erőforrásaink végesek, mi pedig egyre gyorsuló ütemben használjuk fel őket, akkor teljesen logikus, hogy idővel elfogynak. Lehet, hogy eljön az a pillanat, amikor a körülmények miatt az ember már nem tud a Földön élni – egészítette ki az elhangzottakat Erdélyi Éva.

Energetikai kiszolgáltatottság

Munkácsy Béla szerint a megújuló energia hasznosításában 3-4 ország tart legelőrébb. „Az más kérdés, hogy egész más adottságokkal rendelkeznek” – mondta. „Norvégia szinte teljes egészében a vízenergiára támaszkodik, Dánia pedig a 70-es években felismerte, hogy radikálisan változtatnia kell az energetikai kiszolgáltatottságán” – ismertette.