A Többnyelvű Marosvásárhely civil csoport az elmúlt időszakban átfogó felmérést készített a megyeközpontban fellelhető magyar, vagy részben magyar tulajdonban lévő pékségek képviseleti üzleteiben. Arra voltak kíváncsiak, mennyire érvényesül a kétnyelvűség ezekben a boltokban. 

Az egyik közösségi oldalon nemrég többen szóvá tették, hogy az egyik, részben magyar tulajdonban lévő pékség szászrégeni képviseleti üzletében a román anyanyelvű eladó durván utasította rendre a vásárlót, amikor az magyarul szólalt meg. Erre reagálva, a bolt addig hűséges vásárlói közül többen fogadták meg, hogy ezentúl elkerülik az üzletet. 

A Többnyelvű Marosvásárhely civil csoport álláspontja szerint a magyar közösség szempontjából az ügyfélbarát kiszolgálás a magyar nyelv akadálymentes használatát is magában foglalja, és jogosan várható el, hogy az alkalmazottak képesek legyenek mindkét nyelven a vásárlókhoz szólni. Mindemellett az üzletben található feliratozás is szempont volt a felmérés során: a termékek megnevezései, a címkék, a különböző leírások, reklámszövegek, biztonsági előírások, bárminemű, a vásárlóközönségnek szóló, valamint a fogyasztók jogaira vonatkozó információ, a cég honlapja, illetve a különböző reklámfelületek, amelyeket a cég a köztérben megjelenít. A marosvásárhelyiek öt pékárut forgalmazó üzletlánc képviseleti boltjaiban szerezhetik be a kenyeret – TimKo, Kovács, Eldi, Bewami, Pâine pe vatră Sasu –, így a Mindennapi kenyerünk címmel kezdeményezett felmérés során a csoport tagjai ezekbe látogattak el, hogy számba vegyék, milyen mértékben érvényesül a kétnyelvűség. 

„Az öt cég több tíz üzletet működtet a városban, és ezek azok, ahol a magyar családok is nap mint nap megfordulnak. A következtetések levonásakor érdekességként megemlítjük, hogy az összes vállalkozás magyar (TimKo, Kovács, Bewami, Pâine pe vatră – Szász Attila) vagy félig magyar (Eldi) tulajdonban van. Éppen ezért még nagyobb a felelősségük a cégeknek, hogy milyen nyelven, nyelveken kommunikálnak a vásárlókkal, hiszen a közösségi szolidaritás nevében közösségünk anyanyelvének megjelenítése és használata minden magyar vállalkozó esetében fontos tényező kell hogy legyen” – áll a civil csoport által nyilvánosságra hozott beszámolóban. 

Ennek a követelménynek a TimKo és a Kovács (mindkettőnél 93% a kétnyelvűség aránya) pékségek majdnem maradéktalanul megfelelnek, hiszen minden szinten kétnyelvű a kommunikációjuk, és a vásárlónak nem kell azon gondolkodnia, hogy merjen-e magyarul megszólalni, és hogy kiszolgálják-e tisztelettudóan, ha magyarul fordul az eladóhoz. 

„Az Eldi pékség a kezdeti egynyelvű kommunikációtól, főleg a konkurencia hatására, eljutott a majdnem teljes körű kétnyelvűséghez, az utóbbi időben azonban ezen a téren óriási visszafejlődés tapasztalható. Ennek következtében jelen pillanatban a kétnyelvűség aránya csupán 53%. A visszafejlődés abban mutatkozik meg, hogy a kétnyelvű árucímkék helyét újból az egynyelvűek foglalták el, és gomba módra megszaporodott azon alkalmazottak száma, akik nem szólnak magyarul is a vásárlóhoz, és nem is válaszolnak a magyar vásárlók nyelvén” – állítják a felmérés készítői. 

A Szászrégenben bejegyzett Bewami és a marosludasi székhelyű Pâine de casă Sasu üzletek esetében gyakorlatilag nem beszélhetünk kétnyelvűségről (a felmérés alapján a kétnyelvűség aránya 4%), és ezek azok az üzletek, ahol a magyarul beszélő vásárló ugyanannyit fizet a kenyérért, mint a román anyanyelvű, pénzéért viszont nem jár neki azonos tisztelet és bánásmód, az egynyelvű feliratok közepette csak véletlenszerűen szólnak hozzá magyarul. A Többnyelvű Marosvásárhely civil csoport a felmérés eredményeit, a helyzet javítására vonatkozó javaslataival együtt, elküldte a fent említett cégek vezetőségének, és arra buzdítja a város magyar nyelvű vásárlóközönségét, hogy olyan üzletekben vásároljanak, ahol tisztelik az anyanyelvüket és maradéktalanul eleget tesznek a kétnyelvűség iránti elvárásoknak.

Jóvá teszik a hiányosságot

A fentieknek utánanézve kiderült, hogy például az Eldi honlapján három (magyar, román, angol) nyelven van feltüntetve az összes információ, beleértve a termékek megnevezését és a cég tevékenységének az ismertetését is. Lapunk megkeresésére Kabai Elek, a cég tulajdonosa elmondta, tudomást szereztek a felmérés során levont következtetésekről, és gyűlést is tartott ez ügyben a cég vezetősége, hogy megtárgyalják, melyek azok a lépések, amelyekkel a lehető legrövidebb időn belül ki tudják küszöbölni a hiányosságokat. – Tisztában vagyunk azzal, hogy mindenkinek jólesik, ha anyanyelvén szólnak hozzá az üzletben, és számunkra is szempont ez a dolog, hiszen szeretnénk, ha minden vásárlónk elégedetten távozna boltjainkból. 

A gond az, hogy bár törekedtünk arra, hogy az alkalmazottak kiválasztásakor lehetőleg olyanokat részesítsünk előnyben, akik két nyelven tudnak a vásárlókhoz szólni, gyakran fordul elő, hogy az állásinterjúkat gyorsan kell megszervezni és lebonyolítani, mivel távozik egy alkalmazott, akit azonnal helyettesíteni kell, és ilyenkor nincsen idő válogatni, de az is előfordul, hogy a hirdetésünkre nem jelentkezik magyar lány.

Ellenben éppen most tárgyaltunk erről, és kikötöttem, hogy az elkövetkezőkben az állásinterjúkat az egrestői székhelyen szervezzük majd meg, hogy személyesen ellenőrizhessük, az illető beszéli-e mindkét nyelvet. Emellett keresünk egy személyt, aki bedolgozna nekünk, és akinek az lesz a feladata, hogy maradéktalanul és helyesen lefordítsa az üzleteinkben elhelyezett feliratokat – tájékoztatott Kabai Elek, aki szerint jelen pillanatban alkalmazottaik 57 százaléka magyar anyanyelvű.

Menyhárt Borbála

e-nepujsag.ro