1902-ben, Párizsban az európai országok egyezséget kötöttek a hasznos szárnyasok védelmének érdekében. Az 1906.
évi I. törvénycikk szerint minden év májusában egy napot az iskolákban
arra kell szentelni, hogy megismertessék a diákokat a hasznos
madarakkal.
A világon először Chernel István ornitológus szervezte meg, 1902-ben, hazánkban. A természetvédelmi törvény 64. § (3) szerint „Minden év május 10-e
a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a
lakosság természet védelme iránti
elkötelezettségét kell szolgálnia.”
A hasznos madarak védelme a madarak etetésével kezdődik, megfigyelésükkel folytatódik.
Hazánk
törvényben is rögzített madárvédelme 1901-ben vette kezdetét, mert
ekkor fogadták el a magyar madárvédelmi törvényt.
Ebben az évben jelent
meg a tudós „Madarak hasznáról és káráról” szóló munkája, melyet a
miniszter adott ki.
Az első „Madarak és fák napját” 1902-ben Kőszegen
tartották, a helyi Állatvédő Egyesület kezdeményezésére.
Herman Ottó már 1900-ban javaslatot tett a jeles nap orszá¬gos
bevezetésére, de indítványa csak 1906 tavaszán került a miniszter
aszta-lára.
Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatási miniszter 1906.
április 27-én hozott rendeletet, mely szerint minden hazai népiskolában
iskolai ünnepélyt kell tartani a „Madarak és fák napján”. A zöld
mozgalmak erősödése ellenére, csak az 1987-es kazincbarcikai
konferencián fogalmazódott meg, hogy valamennyi általános iskolában újra
évenként rendezzék meg - tanítás nélküli munkanap keretében - a Madarak
és fák napját.
A 90-es évek elejétől a környezeti nevelésben élenjáró
iskolák és pedagógusok munkájának köszönhetően, újra méltó szerepet
kapott az iskolák többségében a Madarak és fák napja. Újabb törvény
erősítette meg 1994-ben, miniszteri rendeletben május 10-ét jelölte meg
a jeles nap dátumának.
Kommentáld!