Sallee Barbara, Kovács Tibor

Az országosan működő kutatócsoport számlálója pereg: gyűlnek a Csákányospusztán, a XVII. Biodiverzitás Napok alatt gyűjtött és meghatározott fajok, melyek száma talán eléri a 2000-et. A közel 70 kutató június második hétvégéjén verte fel sátrait a Vértesben a Tatabányai Múzeum meghívására, a Duna-Ipoly Nemzeti Park támogatásával. A meghívott helybéli érdeklődők és gimnáziumi diákok közvetlen bepillantást nyerhettek a botanikai, zoológiai gyűjtőmunkába.

A Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság (MBKT) június 9-11 között tartotta meg éves rendezvényét, a XVII Biodiverzitás Napokat. Az egy-hétvégés rendezvény célja minden esetben az, hogy egy előre kijelölt területen botanikus és zoológus szakértők hada minél magasabb fajszámot mutasson ki növényekből, gombákból és állatokból. A skála a zuzmóktól az emlősökig terjed, azaz lehetőség szerint minden olyan élőlény csoportot lefed, amihez Magyarországon létezik hozzáértő specialista. 

Ebben az évben a Vértes északkelti szélén található Csákányospuszta környéke volt a célpont, ahol a kb. 1,5-2 km2 kiterjedésű mintaterületen közel 70 résztvevő rajzott szét fajokat gyűjteni. Csákányospuszta környékén található a festői Mária-szurdok, impozáns méretű öreg bükkfákkal, és a Körtvélyes-hegy, melyről pazar panoráma nyílik Tatabányára és Tatára. Legalább 4 különféle erdőtípus valamint szárazabb és nedvesebb rétek is találhatók a területen. A Sokszínű, mozaikos tájnak köszönhetően a megfigyelt fajok száma is várhatóan az átlagosnál magasabb lesz.

Rendkívüli eredmények

A madarászok máris a biodiverzitás napok történetében rekordhoz közeli fajszámot jelentettek, és például méhekből, darazsakból is közel másfélszer annyi fajt határoztak meg a szakértők, mint általában. A nagy fogások közül külön érdemes megemlíteni egy ritkaságot, hazánk legnagyobb termetű szöcskéjét, a fűrészeslábú szöcskét, ami egész Európában ritka és a Kárpát-medencében éri el elterjedése északi határát. A megfigyelt példányok határozása - főképp a rovarok és pókok esetében -, nem ért véget begyűjtéssel, a precíz eredményekhez sokszor hetekig, hónapokig tartó állhatatos munkára van szükség, nem ritkán mikroszkóppal.

Közösségi együttműködés

Az MBKT idén is nagy hangsúlyt fektetett a közösségi nyitásra. A rendezvényre több helybéli lakos látogatott el és a gyűjtésbe Tatabányáról érkezett gimnáziumi diákok is bekapcsolódtak. A Biodiverzitás Napoknak komoly pedagógiai értéke van. A kutatóktól közvetlenül és a terepen kapott oktatás mindig mélyebben gyökerezik le, mint a tankönyvből megtanult anyag. Tatabányával különösen gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a felkészülés során- a Múzeum Által-ér projektjéhez járult hozzá az idei Biodiverzitás Napok. 

Az Által-ér völgye azon ritka területek közé tartozik a világon, ahol az előember megjelenésétől a modern ipar mindent átalakító tevékenységéig folyamatosan nyomon követhető. A Múzeum célja az, hogy a már gyűjtött régészeti, történelmi, kultúrtörténeti információkat biotikus adatok is kiegészítsék.

A Múzeum kollégái hatalmas lelkesedéssel vettek részt a szervezésben, és ők biztosították a 70 fős társaság étkeztetését. Két civil szervezet, a Tatabányai Klímakör Közhasznú Egyesület és a Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület pedig anyagi fedezettel támogatta az eszközök beszerezését a minél hatékonyabb gyűjtőmunka érdekében. A MBKT tevékenységében idén is több fiatal kutató, egyetemi hallgató vett részt. A fiatalítás bevallott célja a Társaságnak, de emellett fontos szempont, hogy a résztvevők egymástól, generációkat áthidalva tanulhassanak és gyűjthessenek szakmai tapasztalatokat. Az idelátogató helybéliek visszajelzései pedig megerősítették a fiatal kutatókat abban, hogy munkájuk eredménye jól bemutatható a laikus nagyközönségnek is.