A cukorbetegek étrendjének célja az addigi, általában nem megfelelő étrend módosítása az egészséges életvitel felé.

A feladat, hogy megfelelő vércukorértékek mellett csökkentsük a vércukor-ingadozásokat, valamint elérjük és fenntartsuk az ideális testsúlyt, ugyanis az egészségmegőrzés szempontjából ez igen fontos tényező. A megfelelő étrend és életmód betartása mind 1-es, mind 2-es típusú cukorbetegségben terápiától függetlenül fontos. 

A mai, korszerű kezelések mellett sem lehet jó anyagcserehelyzetet elérni és fenntartani, ha a beteg nem tartja be a javasolt életmódbeli tanácsokat.

Mennyi energiabevitel javasolt a cukorbetegek számára?

A cukorbetegségben szenvedőknek – a nem cukorbetegekhez hasonlóan – életkorhoz, testmagassághoz, anyagcsere-jellemzőkhöz és fizikai aktivitáshoz igazodó energiabevitelre van szükségük. A megfelelő energiabevitel alapján a normál testtömegű férfiak, fizikailag aktív nők számára 1800 Kcal a javasolt energiamennyiség, túlsúlyos, cukorbetegségben szenvedő nők esetén 1200 Kcal, túlsúlyos cukorbeteg férfiaknál 1500 Kcal körüli.

Fontos az étrend összetétele is, ugyanis összetett szénhidrátokban dúsnak, fehérjében, zsírokban szegénynek kell lennie (szénhidrát 50 százalék, fehérje 20 százalék, zsír 30 százalék). Az egyes élelmiszerek vércukoremelő hatása a szénhidráttartalmon túl több tényezőtől is függ. Az egyik ilyen fontos paraméter a szervezet inzulin iránti aktuális érzékenysége – például ugyanazon étel elfogyasztása reggel jobban emeli a vércukrot, mint délben –, de a vércukorszint-emelő hatást étrendi tényezők is befolyásolhatják, mint pl. a glikémiás index.

Miért fontos a glikémiás index?

A glikémiás index azt mutatja meg, hogy a szőlőcukorhoz képest milyen vércukoremelő hatása van az adott élelmiszernek. A 90-100 százalékos glikémiás indexű burgonyapüré olyan, mintha tiszta szőlőcukrot ennénk. A szénhidrát- és glikémiásindex-táblázatok számos dietetikai könyvben fellelhetők. Dietetikai szempontból a 30 százalék glikémiás index alatti ételek (lencse, bab, borsó, zöldségfélék) sokkal nagyobb mértékű fogyasztása javasolt. 

A fenti általános megfontolások minden cukorbeteg, így az inzulinnal kezelt betegek esetében is megszívlelendők, ugyanakkor a különböző inzulinok és kezelési formák miatt az étkezések gyakoriságában, az étkezés szénhidráttartalmában vannak különbségek.

Hány étkezés ajánlott az egyes inzulinkezelések esetében?

Az este, lefekvéskor adott, napi egyszeri, ún. bázis (humán vagy analóg) inzulinkezelés mellett az étkezések gyakorisága nem különbözik a korábbi csak diétával vagy tablettával is kezelt cukorbetegéhez képest. Ilyenkor a napi öt, esetleg hatszori étkezés (reggeli – tízórai – ebéd – uzsonna – vacsora, szükség esetén utóvacsora) a megfelelő, hogy az egyszeri magas szénhidrát-, illetve kalóriabevitelt elkerüljük, így megelőzhetők – többek között – a vércukorkiugrások is. A kisétkezések (tízórai, uzsonna, utóvacsora) szénhidráttartalma általában 15-20 g, a főétkezéseké 45-60 g. Ezeket az értékeket az összes szénhidrátbevitel tükrében a kezelőorvos és a dietetikus segítségével kell meghatározni.

webbeteg.hu