Mit takar a falusi turizmus fogalma?

Bizonyára sokszor találkoztunk már ezzel a kifejezéssel, ám nem biztos, hogy tudjuk is pontosan, mit jelent ez a két szó.

Most viszont lerántjuk a leplet erről az egyre népszerűbb jelenségről és eláruljuk az összes információt, amit csak tudni érdemes róla.

A falusi turizmus egy sajátságos formája a turizmusnak. Leginkább a vidéki, csendes, nyugodt, a város és a nyüzsgő üdülőhelyek zajától távol lévő, eldugottabb helyeken találkozhatunk vele. A falusi, tanyasi vendéglátás teszi lehetővé a működését, ami magában foglalja a szállást, az étkezési és a programszervezési szolgáltatásokat. A falusi turizmus a legalkalmasabb módja annak, hogy a turisták testközelből megismerhessék egy adott tájegység kultúráját és életmódját. Lényege elsősorban a falusias környezetben rejlik.

A falusi turizmus a városlakó ember találkozása a természettel. A városi ember alapvető igénye, hogy újra felfedezhesse azt a helyet, ahol egykor az ősei élték tevékeny mindennapjaikat. Ezért nagyon fontos, hogy a falusi turizmusra berendezkedő falvak vonzó természeti környezetben kapjanak helyet. Ez a turisztikai forma a szálláson, étkezésen és programokon kívül magában foglalja a mezőgazdaságot, a népi kultúrát, a folklórt, a népi építészetet és mesterségeket.

A falusi vendéglátás kialakulását és fejlődését a kedvező természeti adottságok segítik elő. Nem előírás, hogy a tájegység vagy a település egyedi turisztikai látnivalóval rendelkezzen, ám nem árt, ha fel tud mutatni valami különlegességet, amellyel az ajánlatai meggyőzővé válnak. Annál vonzóbb a falusi turizmus részét képező falu, minél szebb és harmonikusabb környezetben fekszik. A vonzást jelentő előnyök közé tartoznak a jó táji adottságok, mint az erdők, rétek, vízpartok közelsége vagy az érintetlen természet. Ugyancsak turistacsalogató, ha a faluban és környékén bemutatásra kerülnek a népi mesterségek. Hiszen ez nagyszerű lehetőséget nyújt a vendégek számára, hogy a programok részeként kipróbálhassák ezeket a paraszti mesterségeket.

A turisták általában egy öreg parasztházban szállnak meg, ami egyben múzeum is, a korszerű berendezési tárgyak miatt. A tulajdonosok, akik a vendégeket fogadják, legtöbbször idős házaspár vagy egy család, több gyermekkel.

Hazánkban a falusi turizmus az 1930-as évektől vált egyre ismertebbé, elsősorban a Balaton környékén, a Mátra-Bükk hegységben, a folyók mellett, valamint a kedvező éghajlati és táji adottsággal rendelkező falvakban. Ezekben az időkben leginkább még a városlakó gyerekek élvezték ezt az üdülési formát, azzal a szándékkal, hogy megismerhessék a falu mindennapi életét, a dolgos hétköznapokat és az ünnepnapokat. A mezőgazdasággal, földműveléssel, állattenyésztéssel és a kertészettel való megismerkedés életre szóló élményt nyújtott számukra.

Ám ennek a gyors fejlődésnek véget vetett a második világháború kitörése. A falusi turizmus sok embernek egyet jelentett a kitelepítéssel.  Míg mások a családi és baráti kapcsolataikat ápolták ezen a módon, hiszen a városba költöző családok nagy részének volt falun élő rokonsága és ismeretsége. A helyzet javulására egészen a nyolcvanas évekig várni kellett, de még ekkor sem virágzott fel túlzott mértékben a falusi vendéglátás. A korábban megszokott programok eltűntek, az egész jelenség mindössze a szálláshely kiadására korlátozódott.

Szerencsére napjainkban már sokkal jobb a helyzet, hiszen a rendszerváltás óta számtalan hasznos kezdeményezés született a falusi turizmus fellendítésére, amely képes vonzóvá tenni a falvakat, mint turisztikai célpontokat. Fontossá vált a külföldről érkező vendégek megcélzása, de ez akadályokba ütközik. A falusi vendéglátásnak sajátos nemzeti jellege van, ami elsősorban egy magyar ember számára bír érdekességekkel és értékekkel. Továbbá lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy ezek a falvak környezetbarát turisztikai formaként jelenjenek meg.

Ha kedvet kaptunk kipróbálni a falusi turizmust és szívesen eltöltenék egy hétvégét szép, csendes környezetben, barátságos emberekkel körülvéve, böngésszünk az interneten! Rengeteg csodás helyet találhatunk szerte az országban, pillanatok alatt. Ezután nincs is más dolgunk, mint kiválasztani a nekünk legjobban tetsző helyszínt, legyen szó hegyvidékről, folyópartról vagy akár erdőről. Végül pedig a szükséges elintéznivalók után összecsomagolni, elutazni a célállomásra és kellemesen kikapcsolódni, testileg-lelkileg feltöltődni.

Lássunk is néhány ajánlatot!

Mátraderecskében, egy hangulatos falucskában, nyugodt környezetben található a 6 férőhelyes Tornyos Vendégház. Gyönyörű kilátás nyílik a Mátrára, valamint szépen gondozott kert, kiépített piknikező hely és borospince áll a vendégek rendelkezésére.

Árak: a pótágyas szoba 3000 Ft/éj, a lakosztály 12 000 Ft/ éj

Nyitva tartás: egész évben

Az arborétumáról híres Zircen üzemel a Bakonyszíve Vendégház. A 14 főt fogadó szálláson főzési lehetőség áll a vendégek rendelkezésére.

Árak:  2000-3500 Ft/éj között mozog, attól függően, hogy hány ágyas szobát foglalunk.

Nyitva tartás:  egész évben.

Az ország egyik leggyönyörűbb helyén, Szilvásváradon várja vendégeit a 10 férőhelyes Katka Vendégház.  Számtalan szolgáltatás közül válogathatnak a turisták: tévé, fürdőszobával felszerelt szobák, internet csatlakozási lehetőség és főzési lehetőség is rendelkezésre áll

Árak: az egyágyas 4000 Ft/éj, a kétágyas 6000 Ft/éj, a többágyas szobák árai 8400-11200 Ft/éj között mozognak.

Nyitva tartás: egész évben

Cserkeszőlőn található a 9 főt fogadó Csipkeház, ahol egyúttal bemutatótermet is láthatnak a vendégek.

Árak: 3000 Ft/éj

Nyitva tartás: egész évben

Tehát ha nem szeretnénk külföldre utazni, vagy valami új kikapcsolódásra vágyunk, próbáljuk ki a hazai falusi turizmust, amely remek kikapcsolódást nyújt az egész családnak!

Izsák Adrienn