Egész országokat önt el a tenger, városok fognak elnéptelenedni, és menekültek áradata indul meg, súlyos konfliktusokat okozva világszerte.

 

Illusztráció: Profimedia

Ilyen következményekre figyelmeztet Barack Obama amerikai elnök, ha a világ vezetői nem foglalkoznak sürgősen a globális éghajlatváltozással. Minderről a legnagyobb amerikai állam, Alaszka sarkvidéki területein tett háromnapos látogatásának kezdetén, 2015. augusztus 31-én beszélt egy sarkvidéki éghajlatváltozással foglalkozó csúcstalálkozón, hangsúlyozva, hogy egy riasztó jövő elkerülhetetlen, ha a világ nem követi az üvegházhatást okozó gázok radikális csökkentését: „Arra fogjuk kárhoztatni gyermekeinket, hogy olyan bolygón éljenek, ahol az életfeltételeken már nem lesznek képesek javítani."

Obama az első amerikai elnök, aki hivatali időszakában Alaszka sarkvidéki területeire látogat. Az Egyesült Államokat az éghajlatváltozáson kívül az is aggasztja, hogy a stratégiai fontosságú sarkvidéki vizeken hátrányba kerül Oroszországgal szemben. A Fehér Ház kedden bejelentette, arra kéri a kongresszust, hogy gyorsítsa fel új jégtörő hajók építését. Washingtonnak csak két üzemben lévő jégtörő hajója van a térségben, míg Moszkvának 40.

Az elnök hangsúlyozta, az Egyesült Államok kivette a részét a globális felmelegedés elleni harcból azáltal, hogy vállalta az üvegházhatást okozó gázok 28 százalékos csökkentését a következő tíz évben. Ez az Egyesült Államok vállalása a decemberi párizsi klímacsúcsra, amelyen a résztvevők egy új globális klímavédelmi egyezményt szándékoznak elfogadni.

Alaszka, amely erősen függ az energiahordozókból származó bevételektől, érzékenyen érinti az olajáresést. Az amerikai kormány nemrég engedélyezte, hogy a Shell olajtársaság kiterjessze fúrásait Alaszka északnyugati partvidékén, amiért környezetvédő csoportok élesen bírálták Washingtont.

Az elnöknek, aki második hivatali időszakának egyik fő célkitűzésévé tette a globális felmelegedés elleni harcot, nem könnyű megmagyaráznia, hogy ez a küzdelem hogyan egyeztethető össze az energiatermelés növelésére tett intézkedésekkel. Obama azzal védekezik, hogy a fosszilis fűtőanyag területén szükség van bizonyos fejlesztésre, és az Egyesült Államok hosszabb távon a tiszta, megújuló energiákra tér át, amelyek nem okoznak globális felmelegedést.

A decemberi párizsi klímacsúcs a világtörténelem egyik legnagyobb nemzetközi csúcstalálkozója lesz, ötvenezer részvevővel. A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezeti fenntarthatósági igazgatóságának vezetője, Kőrösi Csaba szerint a legfontosabb része a leendő megállapodásnak, hogy ötévenként hogyan lehet majd továbbfejleszteni a nemzeti vállalások „építőkockáiból" felépülő közös globális cselekvést.

A globális felmelegedést 2 Celsius-fok alatt kell tartani ahhoz, hogy az emberiségnek legyen életesélye a század végére - hangsúlyozta az igazgató.

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) módszertan kidolgozásával kívánja segíteni a hazai településeket, hogy azok megalkossák az éghajlatváltozáshoz kötődő klímastratégiájukat - mondta Fancsik Tamás, az intézet igazgatója a 2015 augusztusában tartott sajtóbeszélgetésen, Budapesten.

Pálvölgyi Tamás, az MFGI igazgatóhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy az országban régiónként, de akár településenként is eltérhetnek az éghajlatváltozás következményei, ezért fontos egy települési szintre lebontott, átfogó felkészülési és alkalmazkodási stratégia megalkotása. Magyarország az éghajlatváltozás következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa.

Kovács Lajos, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke beszámolt arról, hogy a szövetség 2015 őszén nyitja meg első irodáját, ahol a települések vezetőinek nyújtanak majd szakmai tanácsadást. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézettel együtt biztosítanak szakmai és szervezési háttértámogatást az önkormányzatoknak a klímastratégiák kidolgozásához.