A ragadozók, legyenek madarak vagy emlősök, tonnaszám pusztítják el a mezei kártevőket naponta. A pockok a vércsetelepek környékén nem is voltak képesek számottevő kárt okozni a mezőgazdasági kultúrákban, másutt viszont akár tarra rágták a lucernásokat.

 

Erős mezeipocok-fertőzés, tarra rágott lucernatábla (Fotó: Kotymán László és Dr. Palatitz Péter). 

A költésellenőrzések során több mint 250 költőládát és mintegy 350 vetési varjú fészket vizsgáltunk át a kékvércse-védelmi LIFE+ program Vásárhelyi- és Csanádi-pusztai projektterületén. A korai költéskezdés miatt a vörös vércsék első fészekaljai már május 19-én röpképesek voltak. Május végén nem volt ritka a kirepülés előtt álló 6–7 fiókás, sőt kivételesen akár 8 fiókás fészekalj sem. Hozzájuk hasonlóan a kék vércsék is két–három héttel korábban kezdtek költésbe.

Az első kék vércse tojás lerakása minden eddig ismert időpontnál korábbra, május elsejére datálható. Szokatlanul nagy, akár hatfiókás fészekaljakat nevelnek a csókák is. Az erdei fülesbaglyok 7–9 tojásos fészkekkel indítottak, és mostanára a második költésüket fejezik be. A május végi fészekellenőrzéskor már 190 vörös vércse, 104 kék vércse, 10 erdei fülesbagoly és 70 csóka fészekalját találtuk a ládákban és a természetes fészkekben, és ez a szám folyamatosan emelkedik, hiszen a korai költéskezdés ellenére a vércsepárok egy része a korábbi évekhez hasonlóan később tud fészket foglalni, és akár augusztus közepéig is fiókát nevel.

A fejlettség különböző állapotában lévő, vörös vércse, ...

 

... csóka és erdei fülesbagoly fészeklajak.

A rendelkezésre álló nagyszámú költőláda ellenére idén minden alkalmas helyen találtunk fészekaljakat. A vércsék a bőséges táplálék hatására szarka és dolmányos varjú fészkek mellett kikorhadt fatörzsek üregeit, sőt, akár alacsonyan épült örvös galamb fészkeket is elfoglaltak.

A bőségesen rendelkezésre álló költőládák ellenére ez a vörös vércse pár kikorhadt fatörzsben neveli fészekalját (Fotó: Solt Szabolcs).

 Mezőgazdasági munkák és táplálék-monitoring a Kék vércse Life+ táblákon

A Körös-Maros Nemzeti Park a Vásárhelyi-pusztán saját állatállományának takarmány ellátása miatt termeszt kukoricát, árpát, zabot, lucernát és évelő rozst kisparcellákon. Ezeken a mezőgazdasági táblákon folyik ugyanakkor a kék vércsék potenciális táplálékállatainak vizsgálata is. Elmúlt év szeptemberében vetették el az évelő rozst, a lucernát és a búzát, az idén, március végén a tavaszi árpát és a zabot, májusban a kukoricát. Május második felében lekaszálták a lucernát és az évelőrozs-táblákat.

Forrás és további képek >>>

A hír előzménye:

Milliárdos nagyságrendű az ebben az évben beálló rágcsálókár mértéke, amely így jelentős veszteségeket okoz a mezőgazdasági ágazatnak. Az legfőbb károkozó mezei pocok (Microtus arvalis) túlszaporodása főként a kisebb gazdálkodókat érintette, akik egy-egy birtoktesten gazdálkodnak. Náluk a rágcsálók egy-egy táblában akár 30-40%-os termésveszteséget is okoztak. A NÉBIH a Redentin használatának engedélyezésével nemhogy megoldást nem nyújtott, a problémákat még tovább súlyosbította.

A kormányzat is hunyó a milliárdos rágcsálókárban >>>

Orbán Zoltán MME

2014. július 31. 16:04