Mocsáry Sándor arcképe
Életrajzi adatok
Született	1841. szeptember 27. Nagyvárad
Elhunyt	1915. december 26.(74 évesen) Budapest
Ismeretes mint	entomológus zoológus
Nemzetiség	magyar
Iskolái	Bécsi Egyetem
Pályafutása
Szakterület	zoológia, entomológia
Kutatási terület	hártyásszárnyúak
Akadémiai tagság	MTA (levelező, 1884)
A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsáry Sándor témájú médiaállományokat.

Nagyvárad, 1841. szeptember 27. – Budapest, 1915. december 26.) magyar zoológus, entomológus, az MTA levelező tagja. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Mocsáry”.

Nagyváradi gimnáziumi évei után 1859-től a jászóvári premontrei rendbelépett. Az érettségit 1860-ban Rozsnyón tette le. Hosszú ideig tartó betegsége (TBC) miatt nem tett fogadalmat. 1862-ben kilépett a rendből és szülővárosában jogi tanulmányokat folytatott, majd Bécsben a természettudományi szakot végezte el. Mocsáry Béla író unokatestvére volt.

1870. április 27-én a Magyar Nemzeti Múzeum újonnan létrehozott Állattárában kapott segédi státuszt, Frivaldszky János és Karl János mellett kezdett dolgozni, 1882-től kapott segédőri, majd 1910-től igazgatóőri kinevezést. 1914. június 1-jén, nyugdíjazásakor kapta meg az osztályigazgató címet. A Hártyásszárnyúak gyűjteményét ő hozta létre.

17 évig folyamatosan gyűjtött az ország területén, de különösen Bihar vármegye faunája érdekelte, kiváltképp a hártyásszárnyúak rendjével foglalkozott. Számos új fajt talált és írt le. A Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának Hártyásszárnyúak (Hymenoptera) gyűjteményében található gyűjtéseinek nagy számú eredménye. Több mint 650 fémdarázs-fajt írt le. Bogarakat is gyűjtött és értékes anyagot szedett össze a Deliblátihomokpusztán, Szlavóniában és Erdélyben egyaránt.

“… az ő lankadatlan buzgalmával sikerült elérnie, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum darázs- méh és hangya gyűjteménye most már a világ legnagyobb természetrajzi múzeumainak hasonnemű gyűjteményeivel mind gazdagságra, mind tudományos értékre nézve bátran vetekedhetik, sőt egyes részeiben azokat jóval felül is múlja.” (Csiki Ernő, 1916)

• Az Országos Rovartani Társaság tb. tagja volt.
• A Szentpétervári Rovartani Társaság tiszteleti tagja volt.
• Választmányi tagja és egyik jegyzője volt a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének.

• 1884-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
• 1882-ben elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Vitéz-díját fémdarázs monográfiájáért
• Tiszteletére a tudósok 1 nemet és több mint 50 rovarfajt neveztek el. (A "Mocsarya" növényevő darázs genust F. W. Konow 1897-ben állította fel. "Mocsayi" alakban 50-nél több rovarfaj neve viseli családi nevét.)
• 1900. április 4-én királyi tanácsosi címet nyert a tudományosság terén szerzett érdemeiért
• 1910-ben elnyerte a Ferenc József-rend tiszti keresztjét.

• Természetrajzi szemelvények. Értekezések az állat- és növénytan köréből. Nagyvárad, 1868. (Podhráczky Ferenccel együtt).
• A magyar fauna másnejű darázsai. Heterogynidae faunae Hungaricae. Budapest, 1880. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények XVIII. Az első monográfia hazánkban a hártyásszárnyú rovarokról).
• A magyar fauna fémdarázsai. Chrysididae faunae Hungaricae. Budapest, 1882. Két táblával.
• Literatura Hymenopterorum. Budapest, 1882. (A hártyásszárnyú rovarok világirodalma. Klny. a Természetrajzi Füzetekből.
• Európai és másföldi új hártyaröptűek. Budapest, 1883. (Értekezések a természettudomány köréből, XIII. 11.).
• Földünk fémdarázsainak magánrajza. Monographia Chrysidarum orbis terrarum universi. Budapest, 1889. (Két táblával, 733 fajnak a leírása, az előszón kívül latinul van írva. Tízévi tanulmányainak eredménye. Ismertetése: Budapesti Szemle LXI.). A magyar akadémia III-ik osztályának külön kiadványa.
• A magyar birodalom állatvilága. Fauna regni Hungariae. Hymenoptera. Magyarország ezeréves fennállásának emlékére kiadta a magyar természettudományi társulat. Budapest, 1897.
• A magyar birodalom állatvilága. Fauna regni Hungariae. Neuroptera et Pseudo-Neuroptera. Budapest, 1899.
• Emlékbeszéd Xántus János levelező tagról. Budapest, 1899. (Emlékbeszédek IX. 9. sz.).

Mocsáry Sándor sírja a budapestiKerepesi temetőben (29/1-1-28). Gerenday-cég kivitelezésében.

Több mint 200 értekezése, cikke a következő folyóiratokban és hírlapokban jelent meg:

• Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálatai, 1870.
• A biharmegyei orvos-gyógyszerész és természettudományi egylet Évkönyvei, 1871.
• Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1872-1883
• Nagyvárad, 1874-1875
• A nagy-szebeni Verhandlungen, 1874.
• Fővárosi Lapok, 1875-1877
• Természettudományi Közlöny, 1875-1901
• Természettudományi Szemle, 1875-1876
• A Természet, 1876-1878,
• Vasárnapi Ujság, 1876.
• Orvos-természettudományi Szemle, 1876.
• Budapesti Bazár, 1876.
• Természetrajzi Füzetek, 1877-1902
• Petites nouvelles Entomologiques, Paris 1877-1889
• Tijdschrift voor Entomologie, Sgravenshage 1877-78.
• Rovartani Lapok, 1884-1913.
• Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1903-1914.
• Archívum Zoologicum, 1909.