Családja, tanulmányai

Nagyváradi gimnáziumi évei után 1859-től a jászóvári premontrei rendbe lépett. Az érettségit 1860-ban Rozsnyón tette le. Hosszú ideig tartó betegsége (TBC) miatt nem tett fogadalmat. 1862-ben kilépett a rendből és szülővárosában jogi tanulmányokat folytatott, majd Bécsben a természettudományi szakot végezte el. Mocsáry Béla író unokatestvére volt.

Pályafutása

1870. április 27-én a Magyar Nemzeti Múzeum újonnan létrehozott Állattárában kapott segédi státuszt, Frivaldszky János és Karl János mellett kezdett dolgozni, 1882-től kapott segédőri, majd 1910-től igazgatóőri kinevezést. 1914. június 1-jén, nyugdíjazásakor kapta meg az osztályigazgató címet. A Hártyásszárnyúak gyűjteményét ő hozta létre.

Munkássága

17 évig folyamatosan gyűjtött az ország területén, de különösen Bihar vármegye faunája érdekelte, kiváltképp a hártyásszárnyúak rendjével foglalkozott. Számos új fajt talált és írt le. A Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának Hártyásszárnyúak (Hymenoptera) gyűjteményében található gyűjtéseinek nagy számú eredménye. Több mint 650 fémdarázs-fajt írt le. Bogarakat is gyűjtött és értékes anyagot szedett össze a Delibláti homokpusztán, Szlavóniában és Erdélyben egyaránt.

“… az ő lankadatlan buzgalmával sikerült elérnie, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum darázs- méh és hangya gyűjteménye most már a világ legnagyobb természetrajzi múzeumainak hasonnemű gyűjteményeivel mind gazdagságra, mind tudományos értékre nézve bátran vetekedhetik, sőt egyes részeiben azokat jóval felül is múlja.” (Csiki Ernő, 1916)

Tudományos egyesületi, társasági tagsága

• Az Országos Rovartani Társaság tb. tagja volt.
• A Szentpétervári Rovartani Társaság tiszteleti tagja volt.
• Választmányi tagja és egyik jegyzője volt a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének.

 DIJ ÉS ELISMERÉSEI

• 1884-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
• 1882-ben elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Vitéz-díját fémdarázs monográfiájáért
• Tiszteletére a tudósok 1 nemet és több mint 50 rovarfajt neveztek el. (A "Mocsarya" növényevő darázs genust F. W. Konow 1897-ben állította fel. "Mocsayi" alakban 50-nél több rovarfaj neve viseli családi nevét.)
• 1900. április 4-én királyi tanácsosi címet nyert a tudományosság terén szerzett érdemeiért
• 1910-ben elnyerte a Ferenc József-rend tiszti keresztjét.

Művei (vázlat)

• Természetrajzi szemelvények. Értekezések az állat- és növénytan köréből. Nagyvárad, 1868. (Podhráczky Ferenccel együtt).
• A magyar fauna másnejű darázsai. Heterogynidae faunae Hungaricae. Budapest, 1880. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények XVIII. Az első monográfia hazánkban a hártyásszárnyú rovarokról).
• A magyar fauna fémdarazsai. Chrysididae faunae Hungaricae. Budapest, 1882. Két táblával.
• Literatura Hymenopterorum. Budapest, 1882. (A hártyásszárnyú rovarok világirodalma. Klny. a Természetrajzi Füzetekből.
• Európai és másföldi új hártyaröptűek. Budapest, 1884. (Értekezések a természettudomány köréből, XIII. 11.).
• Földünk fémdarázsainak magánrajza. Monographia Chrysidarum orbis terrarum universi. Budapest, 1889. (Két táblával, 733 fajnak a leírása, az előszón kívül latinul van írva. Tízévi tanulmányainak eredménye. Ismertetése: Budapesti Szemle LXI.). A magyar akadémia III-ik osztályának külön kiadványa.
• A magyar birodalom állatvilága. Fauna regni Hungariae. Hymenoptera. Magyarország ezeréves fennállásának emlékére kiadta a magyar természettudományi társulat. Budapest, 1897.
• A magyar birodalom állatvilága. Fauna regni Hungariae. Neuroptera et Pseudo-Neuroptera. Budapest, 1899.
• Emlékbeszéd Xántus János levelező tagról. Budapest, 1899. (Emlékbeszédek IX. 9. sz.).

Mocsáry Sándor sírja a budapesti Kerepesi temetőben (29/1-1-28). Gerenday-cég kivitelezésében.

Több mint 200 értekezése, cikke a következő folyóiratokban és hírlapokban jelent meg:

• Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálatai, 1870.
• A biharmegyei orvos-gyógyszerész és természettudományi egylet Évkönyvei, 1871.
• Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1872-1883
• Nagyvárad, 1874-1875
• A nagy-szebeni Verhandlungen, 1874.
• Fővárosi Lapok, 1875-1877
• Természettudományi Közlöny, 1875-1901
• Természettudományi Szemle, 1875-1876
• A Természet, 1876-1878,
• Vasárnapi Ujság, 1876.
• Orvos-természettudományi Szemle, 1876.
• Budapesti Bazár, 1876.
• Természetrajzi Füzetek, 1877-1902
• Petites nouvelles Entomologiques, Paris 1877-1889
• Tijdschrift voor Entomologie, Sgravenshage 1877-78.
• Rovartani Lapok, 1884-1913.
• Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1903-1914.
• Archívum Zoologicum, 1909.