Móra Ferenc

Móra Ferenc
Móra Ferenc
Élete
Született	1879. július 19. Kiskunfélegyháza
Elhunyt	1934. február 8. Szeged
Nemzetiség	magyar

Móra előadást tartott a Magyar Rádióban

Móra szobra a szegedi Pantheonban

Móra Ferenc Múzeum, Szeged

Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makai”.

Élete

Szegényparaszt családból származott, atyja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd mester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsőlövőn.

Innen még a század elején mint a Szegedi Napló munkatársa került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amely nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója.

Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926). Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.

Pályáját versírással kezdte (Az aranyszőrű bárány, elbeszélő költemény, Szeged, 1902; Szegénysoron, Szeged, 1905), később is írogatott verseket (Könnyes könyv, Budapest, 1920). Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója. Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor és az élőbeszédhez közelálló világos magyaros stílus jellemzi. Mint publicista játékosan, ironikus irányban is bátran bírálta a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságait és visszásságait. Ennek adott hangot a Hannibál feltámasztása c. regényében, amely az író életében önállóan nem jelenhetett meg, csak 1955-ben adták ki Szegeden – azonban több mint 200, nem az író szándékai szerinti változtatással (cenzúra) – 1956-ban pedig Hannibál tanár úr címmel filmre vitték.^[1]

1905-ben ismerkedett meg Szegeden Pósa Lajossal, aki az ifjúsági irodalom felé fordította érdeklődését. 1905-től Az Én Újságom c. gyermeklapba írt, 1922-ig több mint ezer írása jelent itt meg. Ifjúsági művei, amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták a m. ifjúsági irodalom klasszikusává tették. Meleg barátság fűzte Juhász Gyulához. Művei több idegen nyelven is olvashatók

Művei

Móra Ferenc szobra a szegedi Roosevelt téren (az ülő alakot Kotormány János hivatalszolgáról, Móra „személyem körüli miniszteréről” mintázta Tápai Antal szobrászművész)

• Rab ember fiai (Budapest, 1909)
• Mindenki Jánoskája (Budapest, 1911)
• Csilicsali Csalavári Csalavér (Budapest, 1912)
• Filkó meg én (Budapest, 1915)
• Kincskereső kisködmön (Budapest, 1918)
• Dióbél királyfi (Budapest, 1922)
• A festő halála (regény, Budapest, 1921, később Négy apának egy leánya címmel jelent meg)
• Georgikon (Budapest, 1925)
• Nádihegedű (Budapest, 1927)
• Ének a búzamezőkről (regény, Budapest, 1927)
• Beszélgetés a ferde toronnyal (Budapest, 1927)
• Véreim (Budapest, 1927)
• Sokféle (Budapest, 1927)
• Egy cár, akit várnak (Budapest, 1930)
• Aranykoporsó (történelmi regény, Budapest, 1932)
• Daru-utcától a Móra Ferenc-utcáig (önéletrajzi regény, Budapest, 1934)
• Utazás a föld alatti Magyarországon (Budapest, 1935)
• Parasztjaim (Budapest, 1935)
• Dióbél királykisasszony (Budapest, 1935)
• Napok, holdak elmúlt csillagok (Budapest, 1935);
• Titulász bankója (Történelmi elbeszélések, mesék)
• Az Aranyszőrű bárány
• A cinege cipője
• Az égbelátó
• Hannibál föltámasztása
• A hatrongyosi kakasok
• Hol volt, hol nem volt
• Zengő ABC
• Írások Csókáról (szerk: Olajos Laura), Bába Kiadó, Szeged 2004. ISBN 963-9511-92-7