Óriáscápa
Fotó: Wikipedia
A tudósok olyan kutatásokat sürgetnek, melyek kimutatják a műanyag mikroszemcsék, azaz az öt milliméternél kisebb műanyagdarabkák teneri állatokra gyakorolt hatását. A szűrögetők több száz köbméter tengervizet nyelnek le naponta, hogy kiszűrjék belőle az élelmüket, eközben azonban műanyag mikroszemcséket is bevisznek a szervezetükbe. A szemcsék mérete sok planktonfajéhoz hasonló.
Amerikai, ausztrál és olasz tudósok a Trends in Ecology and Evolution című szaklapban megjelent friss elemzésükben azt írták, a legnagyobb figyelmet a Mexikói-öböl, a Földközi-tenger, a Bengáli-öböl és a délkelet-ázsiai Korall-háromszög térségére kell fordítani.
Elitza Germanov, az ausztrál Murdoch Egyetem és az amerikai Tengeri Megafauna Alapítvány kutatója úgy véli, a lehetséges veszélyek közé tartozik a csökkent tápanyagfelvétel és az emésztőrendszer sérülése.
Korábbi tanulmányok a cetcápák és a barázdásbálnák szervezetében mutattak ki műanyagszármazékokat. „Ezek a toxinok komoly fenyegetést jelentenek a tengeri szűrögetőkre, mert befolyásolhatják a hormonműködésüket, ami a növekedésüket, fejlődésüket, anyagcseréjüket és szaporodásukat irányítja" - mondta Maria Fossi, a Sienai Egyetem kutatója, a cetcápákat és a barázdásbálnákat vizsgáló tanulmány egyik szerzője.
A becslések alapján a cetcápák egyik fontos szaporodó helyének számító Kaliforniai-öbölben naponta 200 műanyag mikroszemcsét nyelnek le az élőlények. A tudósok elmondták, hogy egy Franciaországban partra vetődött bálna szervezetében 800 kilogramm műanyagot találtak. Egy Ausztráliában elpusztult bálnából pedig 30 teljes műanyagszatyrot és hat négyzetméter műanyag fóliát szedtek ki.
Számos cápa-, rája- és bálnafaj a kihalás szélén áll, a cetcápa például a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a sebezhető fajok között szerepel.
.png)
Kommentáld!