Kemény János (1607-1662) uralkodott: 1661 jan – 1662 jan

Régi erdélyi főnemesi családból származik, aki jelentős személyiség volt, s aki fontos tisztségeket töltött be a Rákócziak fejedelemsége idején. Az 1657-es lengyel hadjárat idején az erdélyi sereg fővezére, ki maga is csak óriási váltságdíj kifizetése után szabadul a fogságból. Kétéves bahcsiszeráji fogságában írta meg emlékiratait.

Szabadulása után tartózkodik a közéleti tevékenységtől, s csak II. Rákóczi György halála és Várad eleste után lép fel ismét: a császáriak támogatásával, s az erdélyiek bizalmát is bírva lesz fejedelem, a törökök bábjának számító Barcsay ellenében. A Porta viszont nem ismeri el fejedelemnek, ezért kér Lipót császártól támogatást. A lemondott Barcsay helyett a török újabb fejedelmet nevez ki, Apafi Mihályt, akit haddal is támogatnak. A két erdélyi fejedelem közötti döntő csatát – Nagyszöllősnél – Apafi nyeri meg, s Kemény is elesik az ütközetben.

I. Apafi Mihály (1632-1690) uralkodott: 1661 – 1690

Apafi a szerencsétlen lengyel hadjárat után négy évig volt tatár fogságban. A Kemény János ellen küldött török sereg parancsnoka megteszi őt Erdély fejedelmének – 1661 őszén – s, majd Kemény legyőzése és halála után ő lesz az egyedüli és „utolsó" erdélyi fejedelem. Bár a fejedelemséget kényszerből vállalta el, hosszú uralkodása viszonylagos jólétet és békességet hozott Erdély számára.

Ezalatt igyekezett betartani a szultánnak tett hűségesküjét, bár a Habsburgokhoz is próbált közeledni. A Porta többször is kényszerítette, hogy vazallusként sereggel vegyen részt a császáriak elleni török hadjáratokban. Ezeknek az utasításoknak Apafi csak vonakodva tett eleget: például az 1683-as Bécs elleni hadjárat idején is kapcsolatban állott az ostromolt császárváros védőivel.

Apafi a tudományok iránt érdeklődő olvasott ember volt, aki ezért szeretett visszahúzódni kedvenc könyvei és kisérleti eszközei társaságába. Így juthatott a fejedelemség irányításában jelentős szerephez Teleki Mihály kancellár és a fejedelemmé, Bornemissza Anna. Mivel Bécs alatt a törökök vereséget szenvedtek, majd 1686-ban Buda is felszabadult a másfél évszázados oszmán uralom alól, a visszavonuló törököket üldöző császári seregek a következő évben már Erdélyben telelnek.

1688-ban Apafi és az erdélyi diéta (kényszer hatására) lemond a Porta védnökségéről és Lipót császárt ismerik el örökletes királynak. 1690-ben meghalt I. Apafi Mihály fejedelem, s a fiát: kijelölt és megválasztott utódát a császáriak rövidesen eltávolítják Erdélyből.

II. Apafi Mihály (1676 – 1713) szimbolikus uralkodása: 1690 – 1701

Apja még 1681-ben fejedelemmé választatta, de mivel még kiskorú volt apja halálakor, ezért egy kormányzótanács intézkedik helyette. Lipót császár Bécsbe viteti, ahol hercegi címet kapott és éves anyagi juttatást. Ott fejezi be életét viszonylag fiatalon. Ténylegesen nem uralkodott, sem része nem volt az uralkodásban.

Thököly Imre (1657 – 1705) uralkodása: 1690 szept. 22 – 1690 okt. 25

Felső-magyarországi nemes, aki a Habsburg uralommal elégedetlen kuruc seregek vezetője az 1670-es és 1680-as évek fordulóján. Zrinyi Ilona férje és II. Rákóczi Ferenc nevelőapja. 1682-1685 között a török támogatásával kuruc csapataival kiűzi az osztrákokat a Felvidékről, és létrehozza a török vazallitásban három évig fennálló Felső-magyarország fejedelemséget.

Magyarország ekkor átmenetileg (1682-1685) négy részre szakad. Thökölynek jelentős szerepe volt abban, hogy a bécsi udvar – meghátrálva a magyaroktól – az 1681 -es soproni országgyűlésen kimondta a protestánsok szabad vallásgyakorlatát, enyhített az adókon, és megszüntette a magyarokat elnyomó kormányzóságot. (nádori rendszer visszaállítása)

Thököly fejedelemségének az 1683 -as Bécs elleni sikertelen török támadást követő osztrák támadás vetett véget. 1683 -ba ugyanis megkezdődött a török kiűzése Magarországról. Ennek során az osztrák hadak kiszorítják fejedelemségéből. 1690-ben, I. Apafi Mihály halála után, a Porta Thököly Imrét teszi meg Erdély fejedelmének.

Thököly kuruc csapataival váratlanul érkezik Erdélybe, legyőzi a császáriakat s a németbarát erdélyieket Zernyestnél. Ténylegesen csupán egyetlen hónapig lesz Erdély fejedelme, ugyanis Bádeni Lajos osztrák csapatai élén végleg elűzi a tartományból. Erdély gubernátora 1692 -től Bánffy György lesz. A császáriak hosszú időre berendezkednek. Bevezetik a Habsburg Birodalomba bekebelezett Erdély alkotmányának számító „Lipót féle hitlevelet", (Diploma Leopoldinum – 1691).

II.Rákóczy FerencII. Rákóczi Ferenc (1676 – 1735) uralkododott: 1704 – 1711

A Rákócziak családjából származik, anyja Zrínyi Ilona, (aki Munkács várát sokáig védi az ostromló császáriak ellen). A császáriak elszakítják az ifjú Rákóczit családjától, s jezsuitákra bízzák a nevelést.

Rákóczi mint Felső Magyarország legnagyobb földbitokosa, a francia királytól pró bál segítséget kérni, de árulás miatt a XIV. Lajosnak címzett levele a császáriak kezébe kerül, akik ezért bebörtönzik. A fogságból kalandos úton sikerül megszöknie, s Lengyelországba menekülnie. Itt keresik fel a tiszaháti felkelők küldöttei, hogy vállalja el a Habsburg uralommal elégedetlenek mozgalmának vezetését.

II. Rákóczi Ferenc kiáltványban fordul az országhoz, majd irányításával a kurucok felszabadítják Felső-Magyarország, Tiszántúl és Erdély jelentős területeit. 1704-ben a gyulafehérvári diéta II. Rákóczi Ferencet megválasztja Erdély fejedelmének. 1705- ben a széchényi országgyűlés pedig Magyarország vezérlő fejedelmének. Rákóczi fejedelemként igyekezett megerősíteni nemzeti államát és külföldi szövetségeseket is keresni, az állam működésének gazdasági alapjait biztosítani és hadseregét jól megszervezni. A kezdeti sikerek után a kurucoktól fokozatosan elpártól a hadiszerencse: a zsibói vereség után, 1707 őszén Erdélyből is kiszorulnak.

A magyar csapatok harcértéke 1708 -tól rohamosan kezd csökkenni, már egyre kisebb létszámú császári csapatoktól is sorra vereségeket szenvednek. Az 1708-as évben Pálffy János császári tábornok a bányavárosokat tudja visszaszerezni, majd a Felvidék középső részét és a Dunántúlt. A sikeres császári tiszt „karrierje" ezen győzelmei után kezd felfelfelé ívelni. A szabadságharc kezdetén még a Spanyol örökösödési háború rajnai frontján ezredesként szolgáló Pállfy grófot ugyanis 1710 szeptember 26-án a császár kinevezi a magyarországi hadak főparancsnokává.

A szabadságharc utolsó nagy csatája 1710 január 22-én Romhánynál zajlott. A magyar győzelemnek tekintett, ám valójában inkább döntetlennek vehető csata után őszre a kurucok visszaszorulnak Északkelet-Magyarországra. 1710-re a spanyol örökösödési háborúban vereségre álló XIV. Lajos is beszünteti a magyar mozgalom támogatását.

Megkezdődnek a béketárgyalások a császáriakkal. Mialatt a fejedelem külföldön tartózkodik, hogy megnyerje az orosz cár – I. Péter – támogatását a Habsburgok ellen, ezalatt a kuruc sereg főparancsnoka, Károlyi Sándor megköti a szatmári békét (1711), s a kurucok pedig leteszik a fegyvert. II. Rákoczi Ferenc nem fogadja el ezt a békét, s reméli hogy európai segítséggel legyőzheti a császáriakat.

Egy darabig Franciaországban tartózkodik, majd 1717-ben elfogadja a szultán meghívását. Törökországba megy, tehát, az őt ide is elkísérő néhány hűséges emberével. Azt remélik, hogy egy törökosztrák háború hatására visszatérhetnek Magyarországra. Rodostóban néhány embere társaságában éli a kuruc fejedelem a számkivetettek keserű életét. (Az egykori fejedelmi apród, Mikes Kelemen itt írja meg a hazavágyódásról és a hűségről beszámoló törökorszá- gi leveleit). II. RÁkoczi Ferenc., s a többi Törökországba száműzött kuruc, Rodostóban fejezi be életét.

Harmat Árpád Péter
tortenelemklub.com

* * *
Erdélyi fejedelmek és vajdák listája

Felhasznált irodalom:

– Almási Tibor, Draskóczy István, Oborni Teréz [ et. al. ] ( összeállították ) Magyar századok. A magyar történelem kronológiája 830 tól 2000.ig. Pannonica Kiadó, Bp. 2001. ( 122 – 126. old. )
– Bebesi György – B.Turi Katalin : Történelem 40 tételben Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest ( 207 – 213. old. )
– Benczédi László, Gunst Péter, Heckenast Gusztáv [ et. al. ] Magyar történelmi kronológia. Az őstörténettől 1970 –ig. Negyedik kiadás. Tankönyvkiadó, Bp., 1981 ( 151 – 161. old. )
– Benda Kálmán ( főszerkesztő ) : Magyarország történeti kronológiája II. kötet 1526 – 1848 Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982 ( 457 – 480. oldal )
– Bertényi Iván – Gyapay Gábor : Magyarország rövid története Maecenas Könyvkiadó Talentum Kft., Budapest, 2001 ( 252 – 258. oldal )
– Bethlen János : Erdély története 1629 – 1673. Balassi Kiadó, Budapest, 1993 ( 24 – 168. oldal )
– Glatz Ferenc ( szerk. ) : Magyarok a Kárpát-medencében II. kiadás Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1989 ( 79 – 82. oldal )
– Hegedűs Gyula : Történelmi dokumentumok lexikona Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, 2001 ( 138 – 273. oldal )
– Hegyes András, Marczali Henrik : Erdély története Black & White Kiadó, Budapest, 2002 ( 75 – 80. oldal )
– Kovács Endre : Népek országútján Magvető Kiadó, Budapest, 1972 ( 27 – 31. oldal )
– Kraus, Georg : Erdélyi Krónika 1608 – 1665 Ómagyar Kultúra Baráti Társaság Kiadói Részlege, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1994 ( 130 – 367. oldal )
– Makkai László : A kuruc nemzeti összefogás előzményei Akadémiai Kiadó, Budapest, 1956 ( 206 – 241. oldal )
– Marczali Henrik : Világtörténelem – Magyar történelem Történetírók Tára sorozat ( Glatz Ferenc ) Gondolat Kiadó, Budapest, 1982 ( 109 – 116. oldal )
– Mitták Ferenc : 1000 év krónikája. Évfordulók, kiemelkedő események a magyar történelemből Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen ( 341. oldal )
– Nemeskürty István : Mi, magyarok. Történelmünk ezerszáz éve Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001 ( 272 – 274. oldal )
– Pach Zsigmond Pál, R. Várkonyi Ágnes ( szerk. ) Magyarország története 1526 – 1686 I. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985 ( 865 – 1085. oldal )
– Perjés Géza : Zrínyi Miklós és kora Osiris Kiadó, Budapest, 2002 ( 281 – 287. oldal )
– Sára János dr. : A Habsburgok és Magyarország 950 – 1918 Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, 2001 ( 303 – 307. oldal )
– Sinkovics István ( szerk. ) : Magyar történeti szöveggyűjtemény II/1 1526 – 1790 Tankönyvkiadó, Budapest, 1968 ( 518 – 532. oldal )
– Szabó Péter : Az erdélyi fejedelemség Kulturtrade Kiadó, Budapest, 1997 ( 84 – 98. oldal )
– Szabolcs Ottó és Závodszky Géza : Ki kicsoda a történelemben ? Laude Kiadó, Budapest (329. oldal)
– Szakály Ferenc ( sajtó alá rendezte ) : Szalárdi János Siralmas magyar krónikája Magyar Helikon Kiadó, Budapest, 1990 ( 132 – 148. oldal )
– Terdzsüman, Mahmud ( fordította : Blaskovics József ) : Magyarország története. Tasih-i Üngürüsz vagyis Üngürüsz története Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1982 ( 57 – 60. oldal )
– Trócsányi Zsolt : Erdély központi kormányzata 1540 – 1690 Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980 ( 53 – 66. oldal )
– Várkonyi Gábor ( összeállította ) : Középkor, kora ujkor Történelmi olvasókönyv Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996 ( 161 – 166. oldal )
– Zombori István ( szerk. ) : Magyarország és a Szentszék kapcsolatának ezer éve Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 1996 ( 159 – 164. oldal )

* * *
A sorozat leközlése nyomán tudomásunkra jutott, hogy a tanulmány eredeti szerzője László László ellentétben azzal, akit eddig feltüntettünk.

„A cikksorozat szinte szó szerint az én munkám, (László László, Erdélyi fejedelmek, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 1999.) és a csatolmányban küldök több képet a könyvecske megfelelő oldalairól.”

Ezek közül egyet közzéteszünk, amely bizonyíték a fenti állításra.

A témához kapcsolódik:
• Erdélyi fejedelmek 4.múltidéző  2013.07.01. | 08:20 Erdélyi fejedelmek 5.