múltidéző  2012.05.07. | 08:36 A turáni ló és a magyarok

A Kászpi-tengertől a Kazak-hátságig húzódó Turáni-Alföld sivatagos, félsivatagos tájain nomád pásztor életet élő türk törzsek tenyésztették ki az első nemes, háziasított lovat, a turáni lovat.

Az állatok háziasítását a követéses vadászat előzte meg. A francia és spanyol barlangrajzok meggyőzően igazolják, hogy az ember követte és pontosan ismerte azon állatcsoportokat, amelyekre vadászott, csak élőhelyüket nem változtatta meg. A Kászpi-tengertől a Kazak-hátságig húzódó Turáni-Alföld sivatagos, félsivatagos tájain nomád pásztor életet élő türk törzsek tenyésztették ki az első nemes, háziasított lovat, a turáni lovat. Az általuk ismert természetes kiválasztás helyére a síkversenyt emelték. A sivatag szélsőséges éghajlata, a szűkös takarmányozás, és a rendkívül kíméletlen versenyzési feltételek, a türk törzsek kiemelkedő tenyésztési érzékével együtt formálták ezt a rendkívül nemes megjelenésű és hatalmas teljesítőképességű lovat, amelynek jelenlétét az Ashabad körüli ásatások már a Kr.e. 3 évezredben igazolják. A versenyeket heat-rendszerben futották, ez azt jelentette, hogy a győztesnek összes ellenfelét le kellett győznie, ami több futamban való futást jelentett.

A turáni lovat Perzsiában már a Kr. e. 2 évezredben említik és ábrázolják. Ezt a lovat, a hikszoszok Kr.e. 1700-ban viszik be Egyiptomba. Dárius perzsa királynak (Kr.e. 550-486) 30.000 baktriai lovasból álló testőrsége volt. Nagy Sándor (Kr.e. 336-323) baktriai lovasokkal egészítette ki hadseregét, tenyészkancák tízezreit vette át a türk ménesekből. Híres lova Bucephalos türkmén ló volt. A kínai krónikák a Kr.e. 2. századból „vért izzadó, mennyei lovakról” tudósítanak. Herodotos, Xenophon, Strabo még a perzsa lovat tartják a világ legtökéletesebb lovának. A turáni lovat a szkíták terjesztik el Európában.

Mohamed első csatáját Kr.u. 625-ben még tevékkel vívta. Ellenfelei a sokkal gyorsabb és fordulékonyabb lovakkal le is győzték. Ekkor teszi az iszlám hit terjesztőjévé az arab lovat, és ettől kezdve lesz az arab ló a világ nemesítő fajtájává.

Az oguz-türkök ágából származó I. Oszmán (1258-1324) alapítja meg a 600 éven át fennálló oszmán birodalmat, amely beolvasztotta magába kelet legjobb lovait nevelő türk, türkmén és beduin törzseket. Ettől kezdve a török ló számít a világ legjobb lovának. Ezek a lovak alakítják ki az angol versenyrendszer segítségével korunk nemesítő fajtáját, az angol telivért. A turáni ló közvetlen tiszta vérű leszármazottja az ahal-tekke, amely az Ahal- oázis mellett élő Tekke nevű türkmén törzsről kapta nevét.

A magyarság a 2. és 1. évezred fordulóján a Turáni-alföldön tevékeny részese volt az ott kialakuló lovas nomadizmusnak. Tehát nem másoktól tanulta el, hanem tevékeny részese volt a turáni ló kialakításának is. Ezek ismeretében már természetes a magyarságnak a lóhoz való kötődése, a lóhoz való ősi ragaszkodása és a lóval, lovaglással, hajtással kapcsolatos bámulatos tehetsége. A ló és a lóval való versengés már Anonymusnál is megjelenik, „A magyarok cselekedetei.” című művében. Ugyanúgy, ahogy a szkíta fejedelmi sírokban, a magyaroknál is jelen voltak, az alacsonyabb termetű lovak mellett, a nemesebb, elegánsabb, hosszabb lábú turáni hátaslovak. Ezeket a latin írásmód idején electus, famosus, principalis, capitalis, dominus aptus névvel illették, később magyar nyelven „úrnak való”, főúrnak való” jelzővel illették őket. A török megszállás után az úrnak való ló, és a török ló azonos minőséget jelentett.

Lovunk turáni eredete elevenen élt őseinkben, egyik ékes bizonyítéka ennek, hogy Czindery Ignác 1736-ban 1 mént és 14 kancát hozatott „Nagy-Tatárországból” amely akkor a Krími Tatár Kánságot jelentette, ezeket a lovakat tiszta vérben tenyésztette és ezek az eleinte, Attila német nevéről Ertzel-fajnak, később Czindery-lónak nevezett egyedek 150 évig nemesítették hazánk lóállományát. A 19.sz. második felétől szorította ki ezt a lófajtát hazánkban az angol telivér.

Dr. Hecker Walter
kulturtaj.hu