Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
12 éve | Rádiné Zsuzsa | 0 hozzászólás
múltidéző 2012.09.16. | 11:45 István király és kora (997–1038) 8.
Ajtony fejedelem „bűnei”
Szent Gellért püspök nagy legendája (14. század vége) lehetővé teszi az
Ajtony elleni hadjárat bemutatását. A 8. fejezet részletesen ismerteti
az eseményeket, és történetileg hasznosítható adatokat őriz.
Ajtony egyik fő bűne az volt, hogy 1002-ben Vidinben görög
kereszténységre tért, ugyanakkor hét feleséget tartott: „Akkoriban volt
Marosvárt egy Ajtony nevű nagyon hatalmas fejedelem, aki Bodony (Vidin)
városában a görögök szertartása szerint keresztelkedett meg. (…) hét
felesége volt, mert nem volt tökéletes a keresztény hitben.” A király
haragjának oka, hogy Ajtony bízva gazdagságában, nem tisztelte, azaz nem
hódolt meg neki: „István királynak pedig nem adta meg a tiszteletet
semmiben (…). Szilaj paripája számtalan sok volt, nem is számítva
azokat, amelyeket istállókban őriztek csikósai. Rengeteg barma is volt,
mindegyik csordájának külön gulyása, s voltak azon felül majorságai és
udvarházai. Még a királynak a Maroson leúsztatott sója fölött is
hatalmat bitorolt (…) fegyvereseinek sokaságával túltett másokon”.
Csanád és Prokuj gyula
Ajtony a Maros, a Tisza és a Duna által közrefogott vidék fejedelme
volt. István király az Ajtony leverésére küldött hadsereg élére két
rokonát állította. A fővezér Doboka ispán fia, Csanád lett, míg az
alvezér Prokuj gyula. Prokujról már korábban írtunk, csak azt említjük
meg, hogy István nagybátyja volt, aki 1003-ban elvesztette országát, és
tisztes fogság után királyi szolgálatba állt. Elfogadjuk Makkai László
történész feltételezését, hogy Csanád nem értett egyet apjával,
Dobokával, amiért az önként meghódolt Istvánnak, ezért elhagyta a
Marostól északra fekvő birtokait, és Prokuj gyula tartományában
telepedett le, majd annak bukása után Ajtonyhoz fordult. Itt Ajtony
fejedelem „igen nagyra becsült vitéze” lett, aki „méltóságban megelőzte”
a többieket. Egy idő után azonban Csanádot súlyos vádakkal illették,
ezért Ajtony elhatározta kivégeztetését. Csanád megtudva ezt, titokban
István királyhoz menekült, akinek felajánlotta szolgálatait. Kezdetben
István király nem bízott meg az Ajtonyt eláruló Csanádban, és „szemmel
tartotta”.
Hirdetés |
Csanád első csatája
Mivel Csanád alaposan ismerte Ajtony országát, hadi erejét, kitűnő
katona hírében állt, rábízták a királyi hadak vezetését. István
alvezérként, bizonyára Csanád ellenőrzésére, melléje rendelte
nagybátyját, Prokujt. Miután felkészült a királyi sereg, azonnal
Ajtony ellen indult. Az első ütközetben sokan elestek, Csanád serege
visszavonult. „Miután a Tiszán átkeltek, megütköztek Ajtonnyal és
seregével. Nagy harsogás és lárma támadt; a küzdelem délig tartott;
sokan hullottak el sebesülten innen is, onnan is, mindkét részről.
Végül Csanád serege futásnak eredt.” A királyi sereg éjszakára az
Oroszlánosnak nevezett helyen, egy hegyen ütött tábort, míg Ajtony
serege a Nagyősznek nevezett mezőn szállt meg. Mindkét sereg „őrszemei
virrasztva fel és alá járkáltak”. Csanád, aki álmatlanul töltötte „az
éjszakát, Szent György vértanúhoz könyörgött (…). Fogadalmat is tett,
hogy ha ellenségén győzelmet arat, az imádság helyén – ahol a földön
térdelt – monostort emel tiszteletére”. Álmában „egy oroszlán alakja
jelent meg neki; megállt a lábánál, és így szólt hozzá: »Ember, mit
alszol! Kelj fel tüstént, fújd meg kürtödet, menj, kezdj ütközetet és
legyőzöd ellenséged«”. A Gellért-legendába nem véletlenül került az
oroszlán alakja, mert ez volt Csanád nemzetségének totem-, címerállata.
Csanád második csatája
Miután Csanád felébredt, felkészült a harcra: „Késedelem nélkül harcba
szálltak hát (…) azon éjszakán egymásra rontottak; Ajtony serege, mely
síkságon táborozott, hátat fordítva futásnak eredt. Ajtonyt pedig Csanád
serege a csata helyszínén megölte. Fejét levágták és elküldték a
királynak.” Ajtony veresége azzal magyarázható, hogy nem érkezett meg
Bizánc katonai támogatása és gyanítható, hogy táborában árulás történt.
Anonymus úgy tudta, hogy Ajtonyt „Doboka fia Csanád, a király
unoka-fitestvére Maros melletti várában” ölte meg, tehát nem a csatában
halt meg.
Gyula kegyvesztése
A csatában elesetteket Marosváron, Keresztelő Szent János temetőjében
temették el, majd „Csanád maga mellé vette az említett monostor
apátját”, megjelölte azt a helyet, ahol álmában az oroszlán megjelent
neki, és fogadalmához híven ott később monostort építtetett. A győzelem
megünneplése után „átkeltek a Tiszán, és a királyhoz mentek. Már ekkor
Ajtony feje a városkapu fölött függött”. A király örvendett Csanádnak,
de gyulát tüntette ki, mert azt hitte, hogy Ajtonyt ő ölte meg. Ezt
látva „Csanád mosolyogva így szólt: »Ha a fejet elhozta a királynak ide,
miért nem hozta el a nyelvét is vele, aki a király ellenségét megölte?«
Gyula ugyanis hazudott, mikor a fejet bemutatta, azt állította ugyanis,
hogy ő ölte meg a király ellenségét”. A Képes Krónika és a
Gellért-legenda egyaránt Prokuj gyula méltóságnevét keresztnévként
használja, azaz Gyulának írják, így olvasható az idézett szövegrészben
is. A legenda meseszerűvé válik, úgy tudja, hogy a nyelvlevágás által
kiderített igazság miatt „dobták” ki gyulát a királyi udvarból.
Bizonyára arról lehet szó, hogy Prokuj titokban egyezkedett Ajtonnyal,
közös ellenségük, István ellen, vagy pedig Csanád megrágalmazta őt. A
királyi harag miatt Prokujnak ismét menekülnie kellett. Ezt a
Gellért-legenda is megerősíti. Bármi történt e hadjárat során, tény:
Prokuj gyula a lengyel herceghez menet egy határvár kapitánya lett.
Mikor volt az Ajtony-ellenes háború?
Általános vélemény az, hogy Ajtony leverésére 1008-ban került sor.
Querfurti Brúnó 1008 táján úgy vélekedett, hogy a „fekete magyarok”,
azaz Ajtony országa és Erdély egészében fegyverrel megtért. Többen
érvelnek amellett, hogy ennek 1030 előtt kellett történnie, Gellértnek
püspökké szentelése előtt. Ennek ellentmond az, hogy Thietmar merseburgi
püspök tudott Prokuj Lengyelországba meneküléséről. Mivel Thietmár
1018-ban meghalt, így gyula másodszori elűzéséről nem értesülhetett
volna, ha a csatára 1028-ban került volna sor. Thietmár Prokujról írja:
„a pannon király” nagybátyja volt, „akit birtokairól már korábban – a
mai napig tartóan – elűzött”. Kristó Gyula Ajtony leverésének idejéről
írja: „Helyezték 1003–1004-re, 1008-ra, 1014–1015-re, de a
legvalószínűbbnek az 1028 körüli dátum látszik.”
Történeti tény, hogy Ajtony leverésével befejeződött István
országegyesítése, megvalósult a magyarság Kárpát-medencére kiterjedő
politikai egysége.
(folytatjuk)
Kádár Gyula
3szek.ro
A témához kapcsolódik:
• István király és kora (997–1038) 7.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!