Augusztus huszadikán államalapító királyunkra emlékezünk, különösképpen ott, ahol a katolikus templomok védőszentje Szent István. Ünnepi szentmisékre, templombúcsúra hívják a híveket a harangok, de az augusztus 20-át megelőző vasárnap a nagy királyról szól a szószéki beszéd számos protestáns istentiszteleten is. Ilyenkor ideje szólni a helyről, a templomokról is, mert ezek az élő emlékezés színterei. Háromszék több településén már a hétvégén ünnepi szentmisék, búcsúk során emlékeznek az állam­alapító királyra.

Augusztus 20-át a rendszerváltozás óta ismét Szent István napjaként, mint jeles nemzeti és vallásos ünnepet üljük meg. I. Istvánt 1083. augusztus 20-án avatták szentté a fejérvári bazilikában, de csak később, Nagy Lajos ural­kodása idején került be egyházi ünnepként a naptárakba, hogy aztán Mária Terézia nemzeti ünneppé nyilvánítsa. A diktatúra éveiben is megemlékeztek róla, tanításáról, de kizá­rólag a templomok falai között, s csak a rendszerváltás után örvendhettünk a sza­badtéri Szent István-napi ünnepségeknek, körmeneteknek.

Nap­jainkban, akár­csak a csíksomlyói pünkösdi búcsú, a Kézdi­szent­lélek feletti Perkő-hegy egyre hangsúlyosabban a Szent István-napi zarándoklatok színhelye lett. Erdély- és Szé­kelyföld-szerte számos olyan település őrzi Szent István vagy István király nevét, és több olyan település is, amelynek neve ugyan nem utal rá, de magyar temp­lomának ő a védő­szentje, s augusztus de­reka táján templombúcsút tartanak. Nem lehet célunk most bemutatni ezeket. A Szent­király Szövetségnek azonban a Székelyföld­ről és Erdélyből hat település a tagja: Csík­szent­király, Marosszent­király, Sepsiszent­király, az udvarhelyszéki Székelyszentkirály, a Küküllő menti Székely­szentistván és a kalotaszegi Kalo­taszentkirály.

Zeng a Perkő

Hálaénektől lesz hangos a hegytető Kézdiszentléleken augusztus 20-án. Nehéz lenne megmondani az első perkői búcsú dátumát. De mert a négykaréjos kápolna falfestményén Szent István alakja, a kápolna védőszentje is látható, biztosra vehetjük, hogy régen megnyílt annak ajtaja. Akárcsak a ta­valy, ebben az évben is 10 órakor gyülekeznek a búcsúra igyekvők a Kézdi­szentlélek szívében álló Szent István-szobornál, ahol a hivatalosságok szólnak az ünneplőkhöz, vers és az egyházi kórus éneke hangzik fel – tájékoztatott Pál Ferenc, Kézdiszentlélek új plébánosa. Történelmi búcsús zászlókkal indulnak a zarándokok hálát adni a hegyen az Úrnak, hogy ezer esztendőn túl is megtartotta Szent István népét szűkebb hazájában. A tavaly Szent Istvánkor közös áldozatok árán megszületett Perkői Keresztúton haladni Isten áldása és a perkői homokkőből mesterien kifaragott tizennégy stáció tulajdonképpen nem más, mint áhítattal átélt vallásos lecke, a sziklakőből faragott keresztek szövege intelem minden „jóakaratú embereknek”. A sza­badtéri oltárnál az ünnepi szentmise 12 órakor kezdődik, szentbeszédet mond László Attila Székelyudvarhely–szombatfalvi plébános, misézik a meghívott papság.

Hogy mit jelent Háromszék vallásos népének a Perkő, azt Dávid György plébános 2008. augusztus 20-án fogalmazta meg szentbeszédében: számtalan méltatása volt már a Szent Királynak a Perkőn, de nem mindig ez a fontos, hanem az, hogy magunkat kellene egy ki­csit jobbá tennünk. Jó lenne szent kirá­lyunkra emlékezve bátorítást kapnunk ezen a hegyen, a Királyok Királyával való találkozásból erőt merítenünk a világban dúló küzdelmeinkhez. Fenn, a hegyen meg lehet tapasztalni valami fönségeset, magasztosat, hogy a hétköznapokban is a Perkőre felnézve a Jézussal való találkozás élménye új lendületet adjon egy új és szebb világ küzdelmeihez. A perkői búcsún megnyithatjuk szíveinket, hogy az Úr lelke új erőt és új lelket olthasson belénk.

A nagy király képe Újfaluban

Mikóújfalu templomának főoltára előtt hajtanak fejet a környék hívő keresztényei augusztus 20-án, kedden, Szent István napján, a hagyományosan délután öt órakor kezdődő ünnepi szentmisén. Virágba borul a templom, és oda várják a térség papságát is. Szent­beszédet mond Márkus András őrkői plébános – tájékoztatott Simó Gábor atya.

Bizonyára, az egykori üveghuta katolikus és más vallású munkásai a Nagypatak völgyében, Gere­benczben kértek áldást vegyes nemzetiségű munkásokként a Nagy Király emlékére, ugyanis itt állt egy kisebb méretű templom, amelyet 1830-ban lebontottak. Ennek emlékét őrzi még ma is a Cson­ka­templom helynév. Onnan került Újfalu jelenlegi templomának tornyába az 1750-ben készült lélekharang, amelyet felirata szerint „Pál Péter és Mihály János vett az eklézsiá­nak”. A mai búcsús templom 1826 és 1832 között épült, a keresztyén királyt ábrázoló oltárképe pedig 1875-ből való.

– A templombúcsú lelki előkészítő a hét végén következő falunapunkra, mert annak is nemes hozadéka lesz: ekkor emléke­zünk meg a mai Mikóújfalu egykori falumagja, Ge­rebencz említésének 680. évfordulójáról. Ne­ve ugyanis Anjou (Nagy) Lajos magyar király egy korabeli levelében említtetik.

Sancta rege – 1334

Van még emlékhely, templom is Három­széken, ahol Szent Istvánra kell és lehet emlékezni, de Szent Királyunk nevét csak Sep­siszentkirály őrzi nagyon-nagyon régi idők óta. Államalapító királyunk lehetett védőszent­je a falu felett trónoló, jelenleg unitárius műemlék templomnak. Most már nemcsak a katolikus valláson élők, hanem az egész település ünnepe is augusztus 20. Történelmi emlékhely ez a falu, melyet a pápai dézs­ma­szedők Sancta Rege néven jegyeztek be az egykori regesztrumokban már 1334-ben.

Sepsiszentkirály római katolikus kisközössége az illyefalvi anyaegyház filiája. Kacsóh Sándor plébánossal a szerény lakóházból át­alakított kis kápolnában az ünnepi készü­lődésről beszélgettünk.

– Nem akarunk kitérni a régi, hagyomá­nyos szentkirályi ökumenikus ünneplési rend­ből. Mi mindig a Szent István napjához legközelebb eső szombaton szoktunk ünnepelni. Most augusztus 17-re terveztük. Tizenegy órakor veszi kezdetét a búcsús szentmise, amelyen vendégpap, Kovács Károly, a sepsi­szentgyörgyi Szent József-plébánia káplánja fogja mondani a szentbeszédet. A filia agapét rendez a katolikusság és a vendégek részére. A vasárnap 11 órakor kezdődő ökumenikus ünnepi istentiszteleten a református templomban Bustya János református lelkész és jómagam fogunk szolgálni, és megkoszorúzzuk Szent István mellszobrát a templom előtt – mondta az atya.

Szent István napja előtt mindig összeül a Kárpát-medencei Szent Király Szövetség, amelynek Sepsiszentkirály is tagja. „Nyolc­tagú helyi csoporttal jelen voltunk a ma­gyarországi Szentkirályszabadján a szövetség IX. találkozóján – tájékoztatott Sándor Csaba mérnök. – Az ottani polgármester oroszlánrészt vállalt abban, hogy Sepsi­szentkirály is kapott egy Szent István-szobrot. Idén minden településnek volt ott egy hagyományos értékekkel berendezett sátra. Mi is bemutattuk településünket, sajátosságait, ké­szítményeit és népközösségét. Sajnos, Sepsi­szentkirálynak még nincsen nyomtatásban megjelent kis falufüzete, pedig nagyon esedékes lenne, mert sok mindennel büszkélkedhetnénk. Egy 15 perces bemutatkozó DVD-t azonban ké­szítettünk.”

Márton püspök szelleme őrzi a lelkeket

Kovászna katolikus templomának titulusa is Szent István. Mi soha nem a napján tartjuk a templombúcsút – magyarázta kérdésünkre Kovács Gábor esperes-plébános –, mert Szent Istvánra a napján a Perkő tetején akarunk emlékezni, hálával tisztelegni az egyházalapító emléke előtt. Ezért augusztus 18-án, vasárnap tartjuk itt a templombúcsút. Tíz órakor az első szentmisén számos fürdővendég is részt szokott venni, a búcsús szentmise követi ezt 12 órakor.

A kovásznai Szent István-templom fiatal épület, 1922-ben készült. S mert emlékhely, rövid históriájából idézünk. „Az önálló plébánia a szórványból nőtte ki magát, protestáns tengerből, 1946-ban létesítették. A kisszámú katolikus hívek pasztorálását előbb Imecs­falváról, majd Zaboláról látták el.

Az anya­könyvek Pater Seraphin nevét őrzik. Ekkor a hívek száma még félezer körüli volt. 1975-től (...) a fürdőváros egyre bővült, értelmiségieket (orvos, tanár, mérnök) és munkásokat vonzott. A hívek száma az 1980-as években elérte a két­ezer lelket.” Élénk az egyházi élet. A materre, Barátos és Kommandó lelkeire nem­csak Kovács Gábor atyának van gondja, hanem Márton Áron püspöknek is, akinek egész alakos szobra a templom előterében áll.

Filiális kápolna Szent István tiszteletére

Árkoson 1824–25-ben a katolikus báró Szentkereszti család kápolnát építtetett a falu szívében az akkor még kis lélekszámú katolikusság számára. A kápolnát Szent Istvánra szentelték fel. A városközeli község lakosságának vallási összetétele – az elmúlt fél évszázad alatt – jelentősen megváltozott. A valamikori majdnem teljesen unitárius közösség lélekszáma megcsappant, nőtt a reformátusok, de legerőteljesebben a katolikusok száma. Miként azt Duka Antal, a filia gondnoka elmondta, az idei nyilvántartás alkalmával 130 családhoz kopogtattak be. Az sem titok, hogy emiatt elkerülhe­tetlen a kápolna bővítése.

Jelenleg a terv elkészítésével és a jóváhagyások megszerzésével foglala­
toskodnak, s ha az anyagiak is összejönnek, 2014-ben munkához látnak. Árkoson augusztus 18-án, vasárnap délután négy órakor tartják a búcsút – tudtuk meg Fekete József plébánostól. Nyolc környékbeli papot hívtak meg, akik Hajdú János főesperessel közösen celebrálják az ünnepi szentmisét. A szentbeszédet Márkus András őrkői plébános mondja.

Kisgyörgy Zoltán
Háromszék

múltidéző  2013.08.17. | 08:54 A nagy királyért szólnak a harangok augusztus 20-án Háromszéken