A magyar nemzet
által 1956-ban megvalósított csoda olyan fény- pontja történelmünknek,
amelyre – fejet hajtva a vértanúk emléke előtt – a magyar emberek mindig
emlékezni fognak, s amely méltán töltheti el büszkeséggel őket –
hangsúlyozta tegnap este Lakatos Mihály az Ilyen nagy dolog a Szabadság?
című sepsi- szentgyörgyi ünnepi műsor nyitányán.
A Pro Musica Kamarakórus
Fotó: Albert Levente
Budapesten 1956. október 23-án rögzített történelmi képsorokkal
kezdődött a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott
ünnepi műsor.
A Gábor Áron Termet megtöltő nézők a forradalom első
napjának dokumentumfilmes krónikáját láthatták, amint a lengyel
megmozdulásokkal szolidarizáló tömeg a Petőfi-szobortól elindul,
terebélyesedik, s rendszer-, illetve szovjetellenessé alakulva
megérkezik az Országház elé. Lakatos Mihály, Magyarország Kulturális
Központja sepsiszentgyörgyi fiókintézetének vezetője beszédében
leszögezte:
„Ami 1956. október 23. és november 11. között történt
Magyarországon, az csoda volt.”
Az ötvenhat októberében tüntető magyar emberek tömege néhány óra alatt
egységes magyar nemzetté alakult, mely szabadságot, emberhez méltó
életet akart – hangoztatta. Mások mellett temesvári és bukaresti román
egyetemisták is hangot adtak együttérzésüknek, a Kárpát-medencei magyar
támogatók kapcsán pedig megjegyezte: „Erdélyben másfél ezerre tehető
azok száma, akik különféle retorziókat szenvedtek el a forradalommal
való szimpatizálás nyomán, a kivégzéstől a súlyos börtönévekig.”
A továbbiakban a Pro Musica Kamarakórus méltóságteljes zenei
pillanatokkal ajándékozta meg a közönséget, Kicsid Gizella és Kolcsár
József színművész verset mondott, a fiatal Szőcs Botond pedig bravúros
zongorajátékával tette maradandóvá az ünnep előestéjét.
Mózes László
Háromszék
múltidéző 2013.10.23. | 08:16 A szabadságvágy csodát szül
Kommentáld!