múltidéző  2012.12.16. | 12:51 Antonio Stradivari 275 éve halt meg

Kétszázhetvenöt éve, 1737. december 18-án halt meg Antonio Stradivari, a leghíresebb hegedűkészítő, akinek hangszerei csodálatos hangzásukról híresek, és titkukat máig nem sikerült megfejteni.

Stradivari 1644 körül született Cremonában. Ifjú éveiről nem sokat tudni. Az 1660-as évektől kora leghíresebb hegedűkészítője, Niccolo Amati műhelyében dolgozott, majd önállósította magát. Amati 1684-ben bekövetkezett halála után ő számított Cremona legjobb hegedűkészítőjének, „aranykorának" az 1700-1720 közötti éveket nevezik.

1720 után látása megromlott, keze bizonytalanná vált, a munkát fokozatosan két fia vette át, bár a mester túl a kilencvenen sem szakított a hangszerkészítéssel.

Az állandóan kísérletező Stradivari keze alól mintegy 1100 hegedű, cselló, mandolin, gitár és hárfa került ki. Jellegzetes hegedűi, az úgynevezett stradivariusok hátlapja jávorfából, a tető lucfenyőből, a kávák és a tőke fűzfából készült. A teltebb hang érdekében laposabbra építette a hangszert, megnagyobbította a hegedűtestet, kisebb domborulatokat alkalmazott, és erősebb hajlásban metszette ki az f-lyukakat. A szemre is gyönyörű látványt nyújtó Stradivari-féle hegedűhöz az erőteljes hangzás mellé jellegzetes szín is társult, az aranysárga lakkra világos vörös színt vitt fel.

1737. december 18-án halt meg Cremonában. Több mint ezer hangszere közül mintegy hatszáz maradt fenn, de csak ezek egytizede tökéletes állapotban. Legjobb hegedűinek még nevük is van; a leghíresebb a Betts, amelyet az amerikai kongresszusi könyvtár őriz, illetve a Chaconne, az Alard és a Messiás, amelyet a mester soha nem adott el. Az 1697-ben készült, Cecilia névre „hallgató" stradivarius magyar tulajdonban van, és ötévente cserél gazdát, hogy a lehető legtöbb magyar művészt segítse pályáján. A hegedűn 2011 óta Kokas Katalin játszik.

Stradivarius-hegedű, Escorial Királyi palota, Madrid

Stradivari vagyont érő alkotásait előszeretettel hamisítják is, ami nem csoda: egy Stradivari-hegedűért, az 1697-ben készült Molitorért (amelyen a szóbeszéd szerint Napóleon is játszott) 2010-ben 3,6 millió dollárt fizettek, tavaly pedig a japán cunami áldozatainak javára rendezett árverésen a Lady Blunt névre hallgató, egykor Lord Byron unokájának tulajdonában lévő hegedűért 15,8 millió dollárt adtak.

Stradivari titkát máig nem sikerült megfejteni, hiába próbálkoznak ezzel zenetudósok, vegyészek, sőt klímakutatók. Van, aki a Stradivari által használt különleges lakkban, illetve a hegedű alapanyagául szolgáló fa egyedi kezelésében, a fapácolásban, a juharfa gombátlanítására alkalmazott bórsavas kezelésben, illetve az esetleges színes gyümölcsmézga szerepében látja a megoldást. Megint mások a hegedű felépítésére (a hegedű hátoldala nem egyforma vastag), illetve a készítéshez kiválasztott fa minőségére esküsznek.

Tavaly CT-felvételek nyomán, számítógéppel vezérelt CNC-géppel faragtak ki egy stradivariust, a replika hangja állítólag rendkívüli módon hasonlít az eredeti hangszeréhez...

MTI

Stradivari hangszert vizsgál (19. századi, romantikus nyomat)

Manapság sok művész játszik még Stradivari-hangszeren. A hegedűművészek körében csak Giuseppe Guarneri del Gesù hangszereit övezi hasonló megbecsülés. Neves cremonai hegedűkészítő volt még abban az időben (a már említett Amatin kívül): Carlo Bergonzi (en) (korunk nagy operaénekese is az ő nevét viseli).

 

Magyarok közül eddig csak Mága Zoltán és Edvin Marton játszhatott fellépésein – szponzorok jóvoltából – Stradivarival. A 2008-ban, hazánkban (a világon 100 év után az ismeretlenből) előkerült, 1697-ben készült, C A (Capitulum Agriense, a.m. Egri Káptalan (Érsekség)) jelzéssel ellátott, Cecília nevű hegedűt Pyrker János László egri érsek hozta magával, székhelye 1827-es elfoglalásakor. 1945-ben, az egri bazilika renoválásához szükséges volt annak eladása. Magas rangú (protestáns vagy zsidó) vallási vezető vette meg 10 éves(!) hegedülni tanuló leányának, nyilván nem értékének megfelelő áron.

 

Azóta nyoma veszett, új tulajdonosa 2011-ben, eredetének tisztázása után az Aranymúzeum lett. Árát nem közölték, viszont arra, az ugyanabban az évben készült, nemrégiben elkelt Molitoréból lehet következtetni. ^[4] A mecénás jóvoltából - állami közvetítéssel - használója, öt éven át, a fiatal Kokas Katalin hegedűművész. Azontúl mindig a legkiválóbb, fiatal magyar művészek kapják meg öt-öt évre, koncertezésre. (Férje, Kelemen Barnabás, Kovács Dénes 1742-es kiadású Guarnerijén játszik, a magyar állam jóvoltából.)

 

Nagyobb Stradivari-hangszergyűjtemények a madridi királyi palota hangszermúzeumában (két hegedű, két gordonka és egy brácsa) és az USA Kongresszusi Könyvtárában (három hegedű, egy brácsa és egy gordonka) tekinthetők meg.

Stradivari-aukciók, a hangszerek további sorsa 

1/ 2010. október 14-én az 1697-es születésű, a Molitor néven ismert hegedűt 3,6 millió dollárért ütötték le és jelenleg Anne Akiko Meyers amerikai hegedűművésznő koncertezik vele.

2/ A 2007. április 2-án a New York-i Christies aukciósházban 2,728 millió dollárért leütött Ex-Lambert nevű darabot 1729-ben készítette a 85 éves mester. Kései műremeke Seymour Solomon hagyatékából származott. A sikeres Vanguard Records lemezkiadó társalapítója a ritkaságot 1972-ben még 35 ezer dollárért vásárolta.

3/ A Taft (1700) 2,326 millió dollárért kelt el, 2006 szeptemberében Jessica Linnebach kanadai művésznő használatára.

4/ Az aukciós ház rekordáron, 3,544 millió dollárért adta el az 1707-ben készített Hammer nevű hegedűjét, 2006 májusában. A kiváló állapotban megmaradt hangszer Stradivari „arany korszakából”, az 1700 és 1720 közti évekből való, gyönyörű hangzását és kimunkált formáját a gyűjtők és a muzsikusok is különlegesnek tartják. A hegedűt, amely a 19. századi svéd gyűjtőről, Christian Hammerről kapta nevét, addig Kyoko Takezawa hegedűművész használta. Eladása óta sorsa ismeretlen.

5/ 2005-ben ugyanott került kalapács alá az agg mester műhelyéből származó Lady Tennant (1736). 2,032 millió dollárt fizettek érte. Azóta sorsa ismeretlen.

6/ A londoni Christie'sben a Kreutzer Strad (1727) nevű hangszert 947.500 angol fontért (1,580 millió dollár) adták el, 1998-ban, azóta Maxim Vengerov orosz virtuóz játszik rajta.

7/ A Red Mendelssohn hegedűt (1721) 1.686.700 USD-ért vették meg, Elizabeth Pitcairn amerikai hegedűvirtuóz számára, 1990-ben.