Pontosan
275 éve született – habár nálunk csak középiskolai tanulmányait
végezte, ma utca és szobor őrzi a nevét. Baróti Szabó Dávid, a
pap-költő.
Négy évig az udvarhelyi jezsuita gimnáziumban tanult
Szegény nemesi családból származó, egyszerű székely legénykeként indult –
Szabó Dávid az erdővidéki Baróton született 1739 április 10-én,
középiskolába viszont már az udvarhelyi katolikus gimnáziumba járt. A
jezsuita gimnázium akkori épülete az 1660-as évek végén épült fel a
Szent Miklós-hegyi plébániától északra – emeletes épület volt, nyolc
tantermet és pedellusi lakást foglalt magába. A gimnázium mellett volt
egy convictus (közös szállás, bentlakás), ami az adatok szerint 1740-ben
már hatvan tanulónak tudott helyet biztosítani.
Szabó Dávid 1759-ben belépett a jezsuita rendbe, Udvarhely után
Trencsénben és Szakolcán tanult tovább, gyakorlatilag innentől kezdve a
mostani Felvidék lett az otthona. 1760-ban Székesfehérvárra nevezték ki
tanárnak, de a következő években tovább tanult, 1761-1763-ban
Nagyszombatban a jezsuiták egyetemén bölcsészetet (filozófiát)
hallgatott.
Tanári pályafutását Kolozsváron folytatta (1763-64-ben a gimnázium
második osztályában tanított és a papnevelő intézet – szeminárium –
felügyelője volt), majd Egerben tanított költészetet. Kassán végezte a
teológiai tanulmányait 1765 és 1770 között, majd Nagyváradon szintén
költészetet és szónoklattant oktatott, aztán újból visszatért
Észak-Magyarországra, Besztercebányán tanított.
Nagyon fontos momentum volt az életében, amikor Kassán megismerkedett
Batsányi Jánossal és Kazinczy Ferenccel, akikkel együtt megalapította a
Magyar Múzeumot (1787-ben indították, ez volt az első önálló magyar
folyóirat), illetve a magyar nyelvújításban velük együtt nagy szerepe
lett.
Székely József szobrászművész Baróti Szabó Dávid mellszobrát készíti 2005-ben
Baróti
Szabó Dávid 1799-ben vonult nyugalomba – idős korában inkább verseket
írt, a klasszikus versformák nagy szakértője volt, illetve Vergiliust is
fordította. Költeményeiből itt lehet olvasni egy csokorra valót.
Élete végén (irodalmi törekvéseinek jutalmaképpen) 600 forintnyi
nyugdíjat kapott a királytól. Egyik egykori tanítványánál Pyber Benedek
birtokán, Virten töltötte élete utolsó éveit. Ott is van eltemetve,
1819. november 22-én hunyt el.
Habár mindössze négy évet volt Székelyudvarhelyen, a városban utca
(korábban Budai Nagy Antal utca volt a mostani Baróti Szabó Dávid utca)
őrzi a nevét, illetve 2006-ban szobrot is emeltek az egykori jezsuita
tanár-költőnek – a szobor Székely József szobrászművész munkája.
Katona Zoltán
Fotók: uh.ro
uh.ro/kultura
014.04.14. | 08:10 Az egykor Székelyudvarhely: Baróti Szabó Dávid emlékezete
Kommentáld!