Természet: MÚLTIDÉZŐ - Az új magyar zarándokhely - északnyugat-kínai Senhszi tartományban lévő Tungvancseng

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17353 db
  • Videók - 6885 db
  • Blogbejegyzések - 16357 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17353 db
  • Videók - 6885 db
  • Blogbejegyzések - 16357 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17353 db
  • Videók - 6885 db
  • Blogbejegyzések - 16357 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17353 db
  • Videók - 6885 db
  • Blogbejegyzések - 16357 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 



Korábban megírtuk: Kínában azt szeretnék, ha az északnyugat-kínai Senhszi tartományban lévő Tungvancseng település, a déli hunok 1600 évvel ezelőtt alapított fővárosa a magyarok zarándokhelyévé válna. Mindez egy szakmai konferencián hangzott el, melyen részt vett Obrusánszky Borbála történész. Az alábbi beszámolót ő osztotta meg portálunkkal.

Június 13-a és 15-e között háromnapos nemzetközi konferencia keretében a déli hunok fővárosának, Tongwanchengnek a múltját és jövőbeli szerepét elemezték kínai és külföldi kutatók a kínai Shaanxi-tartomány Jinbian nevű városában (Csinbien). A résztvevő magyarokat különös tisztelet övezte.

A déli hun város történetének átfogó kutatása az 1990-es évek végén kezdődött meg. Az első jelentős nemzetközi konferenciára tíz éve, 2003-ban került sor, amikor japán és kínai kutatók elemezték a város korszakainak a történetét. Ennek az első és számunkra is legfontosabb időszaka a hun periódus 413 és 431 közötti szakasza, amikor Helian Bobo hun főkirály megtervezte és megépítette a várost. Ennek a kínai, jelképes neve Tongwancheng lett, amelynek jelentése „egyesüljön tízezer város”, de ma már a kutatók nagy többsége úgy véli, hogy valószínűleg a hunok a Fehérvár nevet használták. Ez a név gyakran tűnik fel a kínai forrásokban, valamint a város mellett két kis település is ezt a nevet viseli mind a mai napig.


A konferencián körülbelül 80 kutató vett részt a világ számos országából, de nem mindenki tartott előadást, így például egyetlen nyugati-belga, angol, kanadai, amerikai- kutató sem kapott megszólalási lehetőséget, míg a két magyar előadó, köztük magam is, megszólalási lehetőséget kaptunk, és az előadások nagy sikert arattak. A szervezők műsorra tűzték Daubner György filmrendező dokumentumfilmjét, a Hunok titkos történetét, amely szintén nagy sikert aratott a kínai kutatók körében.

Ordosz és Fehérvár

A hun város kutatása nagyon sok ázsiai egyetemen folyik, tajvani és koreai kutatók is elmélyülten foglalkoznak Helian Bobo városalapító és a hunok történetével. A konferencián részletes képet kaphattunk a város szerkezetéről, lakosainak számáról, valamint a hunok és a kínaiak kapcsolatáról. A belső-mongol Ucsiraltu professzort a szervezők felkérték, hogy legyen a konferencia egyik szekcióvezetője. A neves hun kutató az egyik előadás kapcsán felszólalt, és elmondta, hogy nagyon fontos a környékbeli nevek eredetének a tisztátázása, hiszen sok kínai kutató nem ismeri fel a környékben található mongol eredetű neveket. Utalt arra, hogy a környéken nagyon sok fehér jelentésű kifejezés van, de nem mindegy, hogy városról, nevezetesen fehérvárról vagy tóról esik-e szó. A mongol professzor egyébként Helian Bobo nevét elemezte és kiderítette, hogy az egy kései kerej, kerejt törzsnévvel áll kapcsolatban. Nagyon valószínű, hogy a magyar király szó is abból ered, amely kifejezést Attila felmenői hozhattak maguknak és a régi törzsi név méltóságnévvé vált Európában.

Mongol kutatás

A konferencia résztvevőin túl az Ordoszban élő mongolok is foglalkoztak egy keveset a hunok kutatásával. Bennünket rendszeresen úgy mutattak be, mint hunokat, akik onnan vándoroltak el. Az ordoszi térség egyik leggazdagabb területe Uusin, amely szóban a hús szavunk található meg, amely egy különlegesen tartósított húsféle volt a régi mongolok számára, állítja Ucsiraltu.

Az ordoszi mongol értelmiségek szerint nemcsak egy hunokhoz köthető rom lehet, hanem akár több kis város nyomát érdemes lenne kutatni, amelyek szintén a fehér nevet viselik. Az uusini járás egyik tanára, Gangarudi elmondta, hogy ő három olyan romot tud a környéken, amely a hunokkal kapcsolatos lehet. Az egyik rom körül előkerültek olyan cserépedények, amelyek Han-koriak voltak, ez akár a hunok emléke is lehet. A konferencián igazolták azt, hogy a Kr. e. 206-Kr. u. 220 között valóban ismertek régi településnyomok a térségben, ezt a vidéket egyébként Shuo-fangnak, vagyis északi körzetnek is nevezték a kínaiak.

A hun tudat

A konferencia fő szervezője, Hou Yong Jiang professzor, a Shaanxi Tanárképző Egyetem oktatója nem egyedül állítja azt, hogy a magyarok a hunok utódai, hanem nagyon sokan osztják ezt a véleményt. Sajnos azonban nem mindenki ismeri alaposan a hunok nyugati vándorlásának a történetét, hiszen Kínában nem jól ismertek a nyugati történeti krónikák. Annyit azonban tudnak, hogy Attila volt az ottani hunok legnagyobb királya és tőle származunk mi, magyarok. Lehet, hogy hamarosan kínai nyelven is megjelennek majd azok a művek, amelyek ezt a kérdést taglalják, legalább is élénk érdeklődés mutatkozik az európai hunokat emlegető források iránt.

Különös, hogy az egyetemi oktatók mellett a tongwanchengi felújításon dolgozó kínai munkások is tisztában voltak a hunok történetével, illetve azzal, hogy a magyarok valahonnan onnan vándoroltak nyugatra. Sőt, közöttük máig él az építőáldozat emléke, máig ismerik azt a régi hun történetet, miszerint a rosszul dolgozó építőmunkásokat beépítették a falba. A konferencián az is kiderült, a mongol és kínai kutatók azért nem tartották igaznak az építőáldozatról szóló történetet, mert nem kerültek elő csontok a falból. Előadásomban azonban bemutattam, hogy elsősorban nem csontot, hanem hamut kevertek az építőanyagba, amelyet nem lehet megtalálni az építkezés során.

A páratlan hun város mellett az Ordosz tele van olyan épített emlékekkel, amelyek a magyar pásztorkultúrában is megtalálhatók, az ideiglenes szállástípusok, a kerítések, majd a házak szerkezete és építési stílusa is hasonló a magyar házakéval. A nevekben is feltűnő hasonlóságokat találunk. Az ottani mongol szavak sok esetben eltérnek a belső-mongol, vagy akár a halha, mai mongóliai nyelvjárástól és a régi magyar alakokkal mutatnak hasonlóságot. Sajnos ezeknek a kutatása magyar oldalról nem történt meg, elképzelhető, hogy a közeljövőben a mongol kutatók kezdik meg ennek a feltérképezését.

Magyar zarándokhely

A Jinbiani Városi Tanács vezetősége nagy figyelemmel kísérte végig a városban zajló konferenciát, melynek anyagi fedezetét ők biztosították. A közel háromszázezres település nagyon gazdag ásványkincsekben, a földből származó kőolaj, földgáz, szén és kősó kitermelésévből származó jövedelem egy részét fejlesztésekre akarják fordítani. Már elkészült a látványterve egy új, hun múzeumnak, amelyet a csodás város mellett kívánnak felépíteni, ezen kívül turisztikai szolgáltató központok is hamarosan megépülnek, ahol be szeretnék mutatni a hunok kultúráját. Mivel a kínai forrásokban kevés adat maradt erről, a városvezetésnek az az ötlete támadt, hogy ellátogatnak hazánkba, tanulmányozzák a magyar népzenét és néptáncot, amely valószínűleg hun hatást tükröz.

A kulturális bizottság elnöke szerint a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése nagyon fontos, hiszen Tongwancheng a magyarok új zarándokhelye lehet, a városuk mellett megtekinthetjük őseink páratlan épített örökségét. Ők legjobban azt szeretnék, ha sok magyar látogatna el hozzájuk, hogy megismerjék, milyenek a nyugati hunok utódai. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy Kínába a hunokon keresztül vezet az út, gazdaságilag csak akkor lehetünk keleten, főleg Kínában sikeresek, akkor szerezhetünk a magyar áruknak piacot, ha büszkén felvállaljuk, hogy Attila unokái vagyunk.

Obrusánszky Borbála
alfahir.hu

 

múltidéző  2013.06.20. | 08:36 Az új magyar zarándokhely

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Rádiné Zsuzsa 1 órája új blogbejegyzést írt: KULTÚRA Ősi templomra bukkantak Peruban

Rádiné Zsuzsa 1 órája új blogbejegyzést írt: Légtorna a szurdokparadicsomban

Rádiné Zsuzsa írta 17 órája a(z) Időjárás és ember kapcsolata – HUMÁNMETEOROLÓGIA fórumtémában:

TARTÓS KERINGÉSI PROBLÉMÁKRA KÉSZÜLJÖN!...

Rádiné Zsuzsa írta 17 órája a(z) MAI NAPI KALENDÁRIUM fórumtémában:

NOVEMBER 21. EZEN A NAPON - 12 kilométeres LÉGI...

Rádiné Zsuzsa írta 17 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

Soha ne hagyd, hogy éreztessék veled, hogy kicsi ...

Rádiné Zsuzsa írta 17 órája a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Koós Attila : KERTEMBE LÉP Kertembe lép az Ősz. Bölcs ...

Rádiné Zsuzsa írta 17 órája a(z) Aranyosi Ervin: Úgy izgulok képhez:

Aranyosi_ervin_ugy_izgulok_2109633_6666_s

Ha beköszönt majd a hideg tél, miben lelek örömet? Eleséget...

Miclausné Király Erzsébet 18 órája új blogbejegyzést írt: Tamási Áron: IGAZAK ÁLMA

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu