Báthory István (1533 – 1586) uralkodott: 1571 – 1586

A Báthory család somlyai (Szilágysomlyó) ágából származik, már az apja erdélyi vajda volt. Báthory István előbb Habsburg Ferdinánd, majd Izabella és János Zsigmond híve. Olasz egyetemet végzett, reneszánsz műveltséggel bíró államférfi volt, aki nagyszerű diplomáciai és katonai képességekkel rendelkezett. Volt váradi főkapitány (akárcsak György barát), ez egy nagyon fontos bizalmi állás, hiszen Várad Erdély jelentős nyugati erőssége (végvára – kapuja). 1571-es megválasztásakor arra kérte őt az erdélyi országgyűlés, hogy „tartsa tiszteletben az ország intézményeit, az országot szabadságában és vallásában megőrizze és mindenkinek igazságot szolgáltasson". Ő ezt megígérte és uralkodása egész idején meg is tartotta. Tisztában volt azzal, hogy a helyes út Erdély számára, a német és a török közötti egyensúly megtartása.

Ezért óvott a török szövetségbe vetett túlzott reményektől: „a török a más kosarába nem szed epret". 1575-ben Kerelőszentpálnál legyőzte a Habsburgok által támogatott trónkövetelőt, Békés Gáspárt, s ezután sem belső, sem külső erő nem vonta kétségbe uralmát. 1576-ban a lengyelek királynak választják s ezért lengyel földre távozik, de Erdélyről a távolból is igyekszik gondoskodni, Lengyelországban is fenntartja az Erdélyi Kancelláriát.

Maga helyett kormányzónak hagyja Erdélyben saját testvérbátyját, Kristófot. Báthory Kristóf halála után annak kiskorú fia Zsigmond áll a fejedelemség élén. Rendbeszedte az erdélyi fejedelmek birtokait, biztosítva az abból befolyó jövedelmeket. Művelt, humanistaként támogatta az oktatást: iskolákat és jezsuita főiskolát létesített Kolozsváron. Katolikus volta ellenére fenntartotta a négy vallás rendszerét is Erdélyben. A lengyelek legnagyobb királyaik közé sorolják Báthory Istvánt nem kis részben azért, mert a Livónia birtoklásáért vívott háborúban (1579-1582) részben erdélyi segédcsapatok bevetésével jelentős győzelmet aratott IV. Iván orosz cár hadserege felett.

Báthory Zsigmond (1572-1613) uralkodott: 1588 – 1598

Báthory Kristóf és Bocskai Erzsébet fia, 1581-től már Erdély fejedelme, de kiskorúsága miatt csak 1588-tól uralkodik önállóan. Báthory Zsigmond uralkodása alatt legfőképp a 15 éves háborúban való részvétel problémáival küszködött. Tanácsadói befolyására 1595-ben felbontja a török szövetséget és Rudolf császárral szövetkezik, és leszámol a törökbarát erdélyi főurakkal. A 15 éves háborúban (1591-1606) szövetkezik Moldva és Havasalföld vajdáival a török ellen. A törököktől több erdélyi volt végvárat foglal vissza, majd Vitéz Mihály vajdával együttműködve fényes győzelmet arat a törökön Gyurgyevónál (Giurgiu). Bár a székelyeknek volt oroszlánrészük a törökellenes harcokban, még sem nyerték vissza a János Zsigmond alatt elvesztett szabadságukat, ezért Báthory ellen lázadoztak.



Mivel 1596-ban Mezőkeresztesnél az erdélyi és a magyarországi seregek vereséget szenvedtek a törököktől, Báthory Zsigmond a Porta bosszújától tartva lemond a fejedelemségről, átadva Erdélyt a császáriaknak. Rövidesen azonban visszatér a fejedelemségbe és visszatér a török hűségére. Két évvel később a törökbarát Báthory András javára mond le a trónról. Báthory Zsigmond harmadszor 1601-ben tér vissza a fejedelemségbe, SZÉKELY Mózes nevű hűséges vezére hívására, de Basta császári parancsnok és Mihály Vajda egyesült seregei Goroszlónál legyőzik őt, majd 1602-ben végleg eltávozik Erdélyből s a Habsburgok elleni harcot Székely Mózesre hagyva még egy jó évtizedig élt Csehországban a császártól kapott kegyelemkenyéren.

Báthory András (1566-1599) uralkodott: 1599 márc – 1599 nov.

Apja testvérének – Báthory Istvánnak – a lengyelországi udvarában nőtt fel és fiatalon gyors egyházi karriert futott be: 1583-ban püspök, majd rövidesen bíboros. 1599 márciusában foglalja el az erdélyi fejedelmi tisztséget, miután rokona, Báthory Zsigmond lemond az ő javára. Erélytelen uralkodó, aki szövetkezett a havasalföldi és a moldvai vajdákkal. Mivel Rudolf császárt zavarja, hogy a Báthoryak még mindig bírják Erdélyt, ezért Vitéz Mihályt kéri fel, hogy meghódítsa Erdélyt a császáriak számára. Mihály vajda benyomul Erdélybe, a maga oldalára állítja a Báthoryakkal elégedetlen székelyeket, majd Szeben mellett legyőzi Báthory Andrást. A vesztes fejedelem lengyel földre akar menekülni, de útközben csíki székelyek elfogják és végeznek vele.

Vitéz Mihály (1557-1601) uralkodott: 1599 nov. – 1600 okt.

Havasalföldi fejedelmi családból származik, aki 1593 őszén vásárolja meg a trónt, s lesz Havasalföld uralkodója. 1595-ben felmondja a töröknek tett hűségesküt, s Báthory Zsigmond hűbéresévé válik és szövetkezik vele a török ellen. Az erdélyi és havasalföldi sereg együtt legyőzi a törököket 1595 őszén (Gyurgyevó). Báthory Zs. első lemondása után Vitéz Mihály, Rudolf császárt ismeri el felettesének. 1599 őszén Rudolf utasítására, de valójában saját céljait követve, benyomul Erdélybe, s a székelyeknek szabadságot ígérve, a maga oldalára állítja őket, Báthory András ellenében. Báthory András legyőzése után császári helytartóként veszi birtokába Erdélyt, amelyet önállóan akar birtokolni, s 1600 tavaszán a vajda kiterjeszti uralmát Moldvára is. Még ebben az évben az erdélyiek fellázadnak Mihály ellen, s éppen a császáriakat hívják segítségül és Miriszlónál legyőzik őt. Rövidesen elveszti Moldvát és még a Havasalföldet is. Mihály a császárhoz fordul ismét támogatásért, aki egy darabig ingadozik, majd pénzt ad neki zsoldosok fogadására, s melléje rendeli Basta császári generálist. Együtt legyőzik Goroszlónál Báthory Zsigmondot, majd rá néhány napra Basta megöleti Mihály vajdát, megszabadulva a kényelmetlen-, kiszámíthatatlan szövetségestől.

Székely Mózes (1550-1603) uralkodott: 1603 ápr – 1603 július

A Báthoryakat szolgáló székely előkelő, aki Mihály vajda seregében is vezérkedett, majd a Basta rémuralmával elégedetlen erdélyiek élére állt. Így lett a török támogatásával Erdély fejedelme. Pár hónapos fejedelemsége azzal ért véget, hogy Brassó mellett csatát vesztett a Habsburgokkal szövetséges Radu Serban havasalföldi vajdával szemben, ő maga is meghalt a csatában.

Basta Giorgio (1544-1607) gubernátor: 1602 – 1604

Albán származású császári katonatiszt, harcolt a törökök ellen, 1598-tól ő volt a kassai főkapitány. Miriszlónál (1600 szeptembere) legyőzi Mihályt, majd a következő év nyarán már a vajdával együtt Goroszlónál legyőzik a harmadszor is visszatért Báthory Zsigmondot. Csapataival megszállja Erdélyt, és a császár nevében 4 éven keresztül (1601-1604) teljhatalommal tartja uralma alatt.

Vezetése idején kegyetlen rémuralmat gyakorolt: katonái raboltak, gyilkoltak, egész vidékek néptelenedtek el Erdélyszerte. Az emberek annyira elszegényedtek, hogy saját magukat fogták szekérbe, igába, ezt őrizte meg a néphagyomány a „Basta szekere" néven.

Basta közreműködője és végrehajtója volt a császár azon törekvésében, hogy kiszipolyozza a tartományt. A háborúban kiürült királyi kincstárat ugyanis Rudolf császár a magyar uraktól elvett birtokok bevételeiből akarta feltölteni. A kiszemelt főurakat hűtlenséggel vádolta és elkobozta birtokaikat (különösen nagy felháborodást keltett az 1603-as, Illésházy István ellen indított per). Csak olaj volt a tűzre, hogy Rudolf katonái erőszakkal elvették a protestánsok templomait és átadták azokat a katolikusoknak. Kassán Belgiojoso gróf kassai főkapitány ágyúkat hozatott a főtérre, s így kényszerítette a városi tanácsot, hogy a lutheránusok kezén lévő Szent Erzsébet székesegyházat adják át a katolikusoknak. De Rudolfnak ez sem volt elég.

1604. tavaszán a pozsonyi országgyűlés végzéseihez utólagosan egy 22. pontot (hamis artikulus) is hozzáíratott, amely megerősítette a korábbi protestánsellenes törvényeket és megtiltotta, hogy az országgyűléseken ezentúl vallási kérdéseket tárgyaljanak. Mivel a király csak a magyar rendekkel közösen hozhatott törvényt, a 22. törvénycikk hamisításnak számított. A pohár betelt. Az elégedetlenek élére Bocskai István állt.

Harmat Árpád Péter
tortenelemklub.com

A témához kapcsolódik:
• Erdélyi fejedelmek 2múltidéző  2013.06.27. | 07:00 Erdélyi fejedelmek 3..