Természet: MÚLTIDÉZŐ - Erdélyi fejedelmek - SZAPOLYAI JÁNOS 2.RÉSZ

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17354 db
  • Videók - 6885 db
  • Blogbejegyzések - 16358 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17354 db
  • Videók - 6885 db
  • Blogbejegyzések - 16358 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17354 db
  • Videók - 6885 db
  • Blogbejegyzések - 16358 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17354 db
  • Videók - 6885 db
  • Blogbejegyzések - 16358 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 



 

 

Az első fejedelem:

Erdély történetének tárgyalásakor fontos kiemelni, hogy Szapolyai János Magyarország királyaként uralkodott, és fiát János Zsigmondot is magyar királlyá – nem pedig erdélyi fejedelemmé – választotta a rákosi országgyűlés 1540 szeptember 13 -án. Buda török megszállásakor a szultán a csecsemő király számára három szandzsákot jelölt ki (Tiszántúlt, Erdélyt és a Temesközt) melyek felett a nevében – vazallusaként – uralkodhatott.

 

A kis János Zsigmond és gyámjai tehát 1541 őszén ezen térségben kezdték meg uralkodásukat kezdetben Lippán, majd Gyulafehérváron rendezve be udvartartásukat. A gyermek király azonban ekkor is a Magyarország királya címet használta, és az irányítása alatt álló területet Keleti Királyságnak nevezték. A Habsburgok, és az európai uralkodók nem ismerték el János Zsigmondot, és hadat is viseltek ellene. A változást az 1565 -ös Szatmári egyezség és az 1570 -es Speieri egyezmény hozta meg, melyekben János Zsigmond lemondott magyar királyi címéről, és felvette az Erdély fejedelme címet. Ekkortól beszélünk Erdélyi Fejedelemségről, melynek első uralkodója 1570 december 1 és 1571 március 14 közt János Zsigmond volt.

A Keleti Királyság vezetése – gyermekkorának időszakában – édesanyja Izabella és legfőbb gyámja Fráter György feladata volt.


Izabella (1541 – 1551)

A Jagelló Zsigmond lengyel király lánya, 1539-től Szapolyai János (I. János magyar király) felesége. 1540-ben megözvegyül, s csecsemő fiának, a későbbi erdélyi fejedelemnek – János Zsigmondnak – a gyámja. Néhány főúr támogatásával kormányozza a maradék országot, miután 1541-ben Buda is török uralom alá került. Előbb Lippára költözik udvarával, majd Gyulafehérvárra s a török támogatását élvezve uralkodik. Később 1551-ben Fráter György meggyőzi arról, hogy a szétszakadt ország egyesítése érdekében mondjon le fia nevében a kormányzásról a Habsburgok javára, akik a magyar koronát birtokolják, s ezután Kassára, majd Lengyelországba távozik. Mivel az erdélyiek elégedetlenek az 1551-1556 közötti Habsburg uralommal, 1556-ban visszahívják Izabellát a kiskorú fiával együtt, s ő 1559-ben bekövetkező haláláig kormányozza Erdélyt.

Martinuzzi (Fráter) György (1482 – 1551)

Horvát származású nemes, eredeti neve: Utyeszenics, aki nagyszerű katonai, papi, politikai diplomáciai képességekkel rendelkezett. Számtalan tisztséget töltött be: volt királyi tanácsos, helytartó, kormányzó és erdélyi vajda, élete utolsó évében megkapta az esztergomi érsek és a bíboros címeket is. Fiatalon még Corvin Jánost szolgálta, majd Szapolyai Jánost.

Szerette volna, ha a Mohács után kettőbe szakadt államot sikerül egyesíteni, ezért győzte meg Szapolyait, hogy halála esetén a Habsburgokat tegye meg örökösének (Váradi béke – 1538). 1540-től a csecsemő királyfi gyámja, s megvédi Budát az ostromló császáriaktól, majd 1542-vel kezdődően megszervezi az Erdélyi Fejedelemséget. Élete végéig Erdély legbefolyásosabb vezetője és védelmezője volt. 1551-ben ráveszi Izabellát és fiát a lemondásra , s az Erdélyből való távozásra, ő maga pedig átadja Erdélyt a császáriaknak. Habsburg Ferdinánd egyfelől megjutalmazza, címekkel halmozza őt el, de ugyanakkor a császár emberei gyanakvóak a baráttal szemben, mert tartanak ettől a kiváló politikustól, aki mellesleg a törököknek is megküldi az erdélyiek adóját. Ezért Martinuzzit saját alvinci kastélyában a császáriak meggyilkolják.

János Zsigmond (1540 – 1571) uralkodott: 1540 – 1571 (fejedelem: 1570 dec – 1571 márc)

Magyarország választott királya II. János néven, bár ténylegesen nem uralkodott Magyarországon. Erdély első fejedelme, Szapolyai János és Jagelló Izabella fia. Szolimán szultán „fiává fogadta", ennek ellenére csupán Erdélyt s a „Részeket" birtokolta a királyi örökségből (az anyjával együtt). 1551-ben még gyerekként távozott Erdélyből, amikor Fráter György a Habsburgok kezére juttatta Erdélyt. Ám később, az 1552-1556 –os török hadjáratok után Erdély újra török kézre került, így János Zsigmond anyjával együtt 1556 –ban visszatérhetett a tartományba, és az ifjú Szapolyai sarj fejedelemként kezdhette meg uralkodását. Fejedelemsége első éveiben (1556-1565) a Magyar Királysággal vívott harcot, a határvonal kedvezőbb meghúzása érdekében. Bár ezen harcokban végül vereséget szenvedett és a Habsburgokkal egyezséget kényszerült kötni, mégis megőrizte Erdély különállását, sőt az 1570 –es Speieri Egyezményben elérte Erdély nemzetközi elismerését. Az egyezménytől kezdődően János Zsigmond Erdély fejedelmeként – és nem Magyarország királyaként – szerepelt a történetírásban.

Művelt, humanista fejedelem, aki fogékony az új iránt: katolikusnak született, a Reformáció hatására áttért lutheránusnak, később reformátusnak, és végül unitáriusként halt meg. Uralkodásában még az is jelentős, hogy Erdély számára kijelölte az utódai által is járható külpolitikai irányt: Erdély akkor élhet békességben, „ha egy részt a német, másrészt a török barátságát bírja". Főleg az utódai számára volt fontos az is, hogy 1566-ban Szolimán szultántól szövetséglevelet szerzett, amely tartalmazza Erdély számára a szabad fejedelemválasztás jogát. Gyakorlatilag az ő fejedelemsége idején alakult ki a fejedelmi hatáskör, s a fejedelemség sajátos intézményei is ezalatt születtek meg.

Uralkodása alatt fogadta el az erdélyi diéta a protestáns felekezetek egyenjogúságát, kiteljesedett a Reformáció Erdélyben és kialakult a négy „elfogadott vallás" rendszere. Halála előtt kevéssel mondott le a „megválasztott király" címről, a Habsburgok javára, biztosítva magának az erdélyi fejedelem méltóságát, hogy a császáriak nem szólnak bele Erdély ügyeibe.

Harmat Árpád Péter
tortenelemklub.com

A témához kapcsolódik:
Erdélyi fejedelmek 1. - Az Erdélyi Fejedelemség rövid történetemúltidéző  2013.06.24. | 22:50 Erdélyi fejedelmek 2.

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Rádiné Zsuzsa írta 7 órája a(z) Időjárás és ember kapcsolata – HUMÁNMETEOROLÓGIA fórumtémában:

EZ AZ IDŐJÁRÁS MÁR TÉNYLEG KIMERÍTŐ! ...

Rádiné Zsuzsa írta 7 órája a(z) MAI NAPI KALENDÁRIUM fórumtémában:

NOVEMBER 22. EZEN A NAPON Megszületett Ady...

Rádiné Zsuzsa írta 7 órája a(z) Ady Endre AZ ŐSZ MUZSIKÁJA képhez:

Ady_endre_az_osz_muzsikaja-002_2109723_1062_s

Most is együtt a Csönd s a Lárma, Az Ősz csak bennünk ...

Rádiné Zsuzsa 7 órája új képet töltött fel:

Ady_endre_az_osz_muzsikaja-002_2109723_1062_s

Miclausné Király Erzsébet 10 órája új blogbejegyzést írt: Tamási Áron: FEHÉR ZIMANKÓ

Rádiné Zsuzsa 10 órája új blogbejegyzést írt: ADY ENDRE - KÖLTŐ

Miclausné Király Erzsébet írta 10 órája a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Tokaji Márton : TŰNŐDÉS Elmerengve ülök a szép...

Miclausné Király Erzsébet írta 10 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

" Az emberek jövője és a magad sorsa titok - így kell ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu